A Monsanto nevű cégóriás több, mint 100 évvel ezelőtt került létrehozásra. Eredetileg vegyipari cég volt, amely aztán a hadsereg és a titkosszolgálatok jelentős beszállítójává is vált. Az amerikai titkosszolgálatok számára ugyancsak számos és máig (titokban) használatos kemikáliát, a gondolkodás, a viselkedés, az érzelmek, az ösztönök stb. megváltoztatását okozó vegyszert és mérget fejlesztett ki.

1996-ban, amikor a Monsanto elkezdte árusítani a génmódosított szójafajt, az USA elvetett magjainak csak 2 %-a tartalmazott génmódosított szóját. De 2008-ra az USA szójamag-készletének már több, mint 90 %-a volt génmódosított Monsanto-termék! Ez aztán az agresszív és teljes állami védelmű terjeszkedés!

A folytatásért lapozz tovább!

A Monsanto uralja szinte az egész világ élelmiszeriparát, ma már Magyarországon is megtalálható a cég, és egyre jobban terjeszkedik. Sokan azonban nem tudják, hogy mekkora károkat is okoznak.

Vegyük példának most a PCB nevű mérget, amiről senki nem tudott semmit a Monsanto előtt, mivel nem is létezett. A méreg elterjedésében a génmanipulált kukorica és szója játssza a főszerepet. A genetikai módosítást ugyanakkor azért hajtják végre, hogy a növény túlélje az a gyomirtó szert, amely jelenleg az összes létező növényt elpusztítja egy permetezéssel. Így tehát csak a génmódosított kukorica és szója marad meg, amit minden élelmiszerben használnak. Ami még szebb a dologban az, hogy nem bomlik le. A tavalyi évben nagyjából 2 millióan tüntettek a cég ellen a világ minden táján, a média természetesen hallgat.

Mióta a PCB-t világszerte betiltották, a Monsanto sem gyártja őket többé. Érdekes adalék, hogy a vállalat 1926-ban, amikor a környezeti szabályozás helyi szinten határozódott meg, saját várost is alapított Monsanto néven. Ma ez a település Sauget néven ismert és az Egyesült Államok-béli Illinois államban található. Az amerikai környezetvédelmi hatóság szerint, noha a PCB-k gyártását az 1970-es években betiltották a város a régió legszennyezettebb területei közé tartozik.

2002-ben a Washington Post írt az alabamai Anniston Monsanto általi szennyezéséről, mely szerint a vállalat 40 évig tudatosan ürítette a higanyt és a PCB-vel szennyezett szemetet a környékbeli patakokba.

Az, hogy betiltották a PCB-t, nem vigasztal senkit, ugyanis sokak szerint a Monsantót ez mégsem hatotta meg és még a mai napig megtalálható ez a méreg a termékekben. 

A Monsanto egy amerikai eredetű, multinacionális mezőgazdasági és biotechnológia vállalat, mely leginkább Roundup márkájú gyomirtójáról és a génkezelt magok terjesztéséről ismert.

A Missouri Creve Coeur-ban székelő, vállalatot 1901-ben alapította John Francis Queeny, és a cég az 1940-es évekre az egyik első számú műanyag gyártó lett az Egyesült Államokban. A vállalat sokáig a top 10 vegyipari cég között maradt hazájában, mígnem ezt a részlegét 1997 és 2002 között le nem építette, hogy ehelyett a biotechnológiára koncentrálhasson. A Monsanto a Forbes magazin szerint 2010-ben az év vállalata volt és ugyanez a lap 2012-ben a 10. leginnovatívabb vállalatnak nevezte.

A cég és alkalmazottai az elsők között voltak, akik genetikailag módosított növényi sejtet hoztak létre és William S. Knowles a cégnél 1960 és 1986 között a katalitikus aszimmetrikus hidrogenizáció terén végzett kutatásaiért, Ryōji Noyorival közösen 2001-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

A Monsantót 1901-ben, St. Louisban alapította John Francis Queeny részben saját pénzből, részben pedig egy üditőital forgalmazó tőkéjéből. A vállalat neve Queeny feleségének leánykori nevéből származik, a cég első terméke a szacharin volt, amit a Coca Colának adott el.

A cég 1919-ben lépett be az európai piacra, vanilin, aspirin és annak hatóanyaga, az acetilszalicilsav gyártásával, majd később gumigyártáshoz szükséges vegyi anyagokkal. Az 1920-as évektől a Monsanto elkezdett alapvető vegyi anyagokat is gyártani, mint a kénsav vagy a PCB-k.

A vállalat az 1940-es években megjelent a mosószerek piacán is, de ugyanezen évtizedben részt vettek az atombomba kifejlesztéséhez szükséges Manhattan Projectben is. 1944-ben a vállalat 15 másik mellett hozzákezdett a DDT gyártásához, ami az adott korban rendkívül pozitív visszhangot kapott, ám később betiltották túlzott toxicitása miatt. Amikor az Egyesült Államok 1979-ben betiltotta a PCB-k gyártását, a Monsanto volt az utolsó belföldi gyártó. A vállalat fontos terméke volt a vietnámi háború során használt Agent Orange is.

A vállalat az 1970-es évektől a LEDek gyártásában is részt vett, annak egyik úttörője volt. A '60-as évek közepén indultak William Knowles kutatásai, melyek gyakorlati eredménye a Parkinson-kór gyógyítására használatos L-dopa létrehozása volt, és amiért később Knowles kémiai Nobel-díjat kapott.

1982-ben a cég elsőként módosított genetikailag egy növényi sejtet, 1985-ben pedig felvásárolta a G. D. Searle & Company-t, aminek mérnökei 1993-ban létrehozták a Celebrex nevű gyógyszert, melynek sikere lehet az egyik oka, hogy a vállalat gyógyszeripari részlegét 2002-ben megvette a Pfizer.

1994-től a vállalat a tehenek számára adagolható növekedési hormont is gyártott ám ezt később eladta.