A medvehagyma bemutatása

A medvehagyma (Allium ursinum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales)rendjébe, ezen belülaz amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. Nevét arról kapta, hogy a barna medvék előszeretettel fogyasztják terméseit, és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is.

Népies nevei: jurda, kígyóhagyma, sajamás, poroszhagyma, salamás, sarima, sási-hagyma, selyemi hagyma, vadfokhagyma. Egész Európában megtalálható, Magyarországon Zala, Somogy és Baranya megyében elterjedt.

Miről ismerhetjük fel a medvehagymát?

Fehér, megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszúra és 5 mm vastagra hízó) hagymájából rendesen két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé. Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, háromszögletű tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak. Három rekeszű toktermése van.

A medvehagyma élőhelye

Évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Március elejétől már látható hajtásai vannak.

Tömeges tenyészhelye a Zselic, a Gerecse és a Mecsek, ahol legkorábban Orfű környékén, illetve a Misina déli lejtőin jelenik meg. A medvehagyma termesztéséről, neveléséről korábbi cikkünkben találhattok meg mindent ide kattintva, most pedig jöjjön minden hasznos tudnivaló, információ a medvehagyma szedéséről, a következő oldalon folytatom, érdemes lapozni egyet! 

Forrás: Wikipédia