A fekete áfonya a nyirkos, savanyú talajú erdőket kedvelő cserje. Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, hegyekben él.

A második világháború idején a pilóták azt vették észre, hogy amikor fekete áfonyát ettek, javult az éjszakai tájékozódási képességük. Ennek alapján kezdték el tudományosan vizsgálni a gyümölcs hatásait, s ma már számos látászavar kezelésére használják. Ugyanakkor bélhurut, eny he hasmenés ellen is jó. Fo gyasz tása javasolható felső légúti megbetegedések, epe- és húgykőproblémák, reuma, ekcéma kezelésére is. A gyümölcs festékanyagai olyan antioxi dán sok, amelyek védik a szervezetet az olyan betegségekkel szemben, mint a daganatok, valamint a szív- és érrendszeri elváltozások; ezen túl baktériumölő hatással is rendelkezik. Rengeteg gyümölcssav, cukor, pektin, vitamin és ásványi anyag van benne. A-vitamin-tartalma révén a farkasvakság gyógyítására szolgáló gyógyszer alapanyaga.
A levelei is gyógyítanak: vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó és köhögéscsillapító hatásuk van. Ezekből és a szárított termésből teát lehet főzni, a gyümölcsből készített pálinkát pedig fogínygyulladás, gyomorba jok, epe- és hólyagproblémák, valamint hasmenések esetén isszák. A vörös áfonya leveleiből készített főzet húgyúti fertőtlenítő, valamint vesetisztító hatással bír. A fekete áfonya levele, akár nyersen is fogyasztva, enyhe vércukorszint-csökkentő hatása miatt jó a cukorbetegségre. De túl sokat nem ajánlatos belőle enni, mert mérgezést vagy gyomorirritá ciót okozhat. Inkább vegyük meg a patikában a belőle készült kivonatot. Mivel a fekete áfonyában található antocianidinek javítják a vérkeringést, a gyümölcs kivonata jó lehet azoknak, akiknek a végtagjaiban rossz a vérkeringés. Jó hatása miatt a visszér és az aranyér kezelésére is alkalmazzák, különösen terhesség idején, amikor ezekre a betegségekre fokozott a hajlam.