hígtrágya (német elnevezéssel gülle)


az alommentes tartási rendszerben, főleg sertéstelepeken, öblítővízzel kevert szilárd és híg ürülék. Átlag 0,5% N-t, 0,2% P205-ot, 0,6% K20-ot tartalmaz. Egy hízó sertés után évente kb. 5 m3 hígtrágyával kell számolni. Az eredeti elképzelések szerint a hígtrágya csővezetéken közvetlenül kijuttatva (v. locsolókocsikkal kihordva) öntözésre, egyúttal tápanyagpótlásra használható. A tapasztalatok szerint azonban a talajok tűrőképessége ilyen tekintetben korlátozott; a tetemes mennyiségű konyhasót (NaCl) is tartalmazó hígtrágya folyamatos adagolása savanyodást, esetleg másodlagos szikesedést (szikes talaj) idézhet elő, amellett bűzével szennyezi a környezetet. Megoldást jelent a hígtrágya előkezelése, besűrítése, fermentálása, esetleg biogáz-előállítással egybekötött hasznosítása, de mindez tekintélyes beruházást tételez fel. Ezért újabban az almos tartás bizonyos előnyhöz jut az öblítéseshez képest.