A hagyományos mezőgazdasági tevékenységek mellett egyre inkább előtérbe kerül a mezőgazdaságban az energetikai célú növénytermesztés, hiszen a bioüzemanyaghoz vagy a biomasszához minden esetben valamilyen zöldnövényzetre van szükség.”
Energianövények kutatása
Mostanság ez foglalkoztatja a németországi Hohenheimi Egyetem kutatócsoportját. A kutatás fő témája az energianövények biodiverzitásra kifejtett hatásának vizsgálata. Eközben a dél-karolinai Florence-ben a Mezőgazdasági Kutatószolgálat kutatói felhívták a gazdák figyelmét egy igazán gyorsan növekvő, bioüzemanyag alapanyagaként szolgáló pillangós növényre a sziki kenderre.
Az energianövények biodiverzitásra kifejtett hatása
A hohenheimi Egyetemen az energianövények biodiverzitásra kifejtett hatását vizsgálják, így hat féle energianövényt rangsoroltak aszerint, hogy azok a biológiai sokféleségre kifejtett hatásai milyen mértékűek. A sorrendben legalul maradt a kukorica ez bizonyult a legkárosabb energianövénynek, a vadnövényfajokból álló keverék pedig a legkevésbé volt káros a biodiverzitásra.E két szélsőséges esetet képviselő növények között foglalt helyet a repce, cukorrépa, Miscanthus és az éretlen gabona.
Egy ígéretes energianövény: Sziki kender
Az említett sziki kender pillangós növény, azért kapott ekkora figyelmet a kutató csoporttól, hiszen négy vetélytárssal hasonlították össze és magasan felülmúlta a biomassza hőértékében még szárazabb időszakokban is. Összehasonlításra került a veszős kölessel, kanári kölessel, lucernával és tehénborsóval. „Takarónövényként ideális „bioüzemanyag-termelő” növényként javasolják a gazdáknak termesztését, noha azt még nem kutatták kellő mélységben, hogy a növény ásványi anyagtartalma hogyan befolyásolja a biohajtóanyag-termelést. Hazánkban is felhívták a kutatók a figyelmet a sziki kenderre, mint kiváló ún. alternatív növényre, mely sokoldalún hasznosítható.”
Forrás: agroinform.hu
