a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjához tartozik. Termesztették már az ókorban; nálunk a 19. sz. óta honosodott meg mészben szegény homoktalajokon. Két változata van: a közönséges csibehúr (S. a. sativa Koch.) és az óriás cs. (S. a. maxima Koch.). Közülük az utóbbi igényesebb, de bővebben terem. Főnövényként magjáért, takarmánynak másodnövényként jöhet számításba. Magja apró (emt. 0,6—1,3 g), ezért porhanyós vetőágyat igényel. Gabonasortávra, fm-enként 200—250 magot vetnek. 7—8 hét múlva már vágható; 5—7 t/ha zöldtömege csak lassan vénül el. A szm. szívesen, a ló nem nagyon fogyasztja. Szárítani kevésbé szokták. Magnak a ritkább állományt érdemes meghagyni. Amikor az alsó tokok barnulnak, többnyire rendre vágják, majd 4—5 nap múlva arató-cséplővel szedik fel. 0,4—0,8 t/ha magtermés várható.