Eddigi Hungarikumok
- Agrár-, és élelmiszergazdasági területről a pálinka és a törkölypálinka
- Természeti környezet kategóriából az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
- Turizmus és vendéglátás kategóriából a karcagi birkapörkölt
- Kulturális örökségek közül a táncház módszer, a tokaji történelmi borvidék, a matyó népművészet, a herendi porcelán, Hollókő ófalu és környezete, a mohácsi busójárás, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Pécs ókeresztény temetője, a solymászat, a Fertő kultúrtáj és végül, de nem utolsó sorban Budapest, ezen belül pedig a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út.

Csabai kolbász

Az 1890-es évektől számíthatjuk megjelenését. Híressé válásához szükség volt az előnyös természeti adottságokhoz illetve az itt élő magyar parasztok szokásaihoz. Az 1950-es évektől kezdte meg a Csabai csípős elnevezésű termék előállítását először a Békés megyei Húsipari Vállalat orosházi telephelyén, később pedig Békéscsabán és Gyulán is. 1998-tól minden évben megrendezésre kerül a kolbászfesztivál, ezzel az eseménnyel őrzik a hagyományokat és ismertetik meg a csabai kolbászt az emberekkel.

Jellemzése:
A hivatalos eredetvédelem értelmében kizárólag a Békéscsaba és Gyula környékén előállított terméket lehet csabai kolbász márkanévvel illetni. Leginkább az különbözteti meg a többi kolbásztól, hogy több paprikát tesznek bele és speciálisan füstölik.

Mi kerül a csabai kolbászba?
Kizárólag sertéshúsból készülhet, olyan disznó húsából, melyet legalább 135 kg-ra hizlaltak fel. Az állat minden részéből kell hozzáadni, a szalonnát külön adagolva, csak sertésbélbe lehet tölteni. Fontos a sok paprika hozzáadása és az egyedi füstölés.

Hízott libából előállított termékek

Magyarországon a libatömés 400 éve jelent meg. A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról nevezetes, a makói a májméretéről. A magyarok kulturális és gasztronómiai örökségnek tartották és tartják is a tömött libából származó májat. A hazai libatömési gyakorlat következtében egyre nagyobb kereslet lett világszerte a magyarországi libamájra, nem véletlenül, mivel aki evett már libamájat, felejthetetlen élményben részesült.

Tokaji aszú

Híressé a XVIII. századtól vált, XIV. Lajos a borok királya, a királyok bora névvel illette.
A tokaji aszú a Tokaj-hegyaljai borvidéken előállított aszúbor, aszúsodott szőlő felhasználásával készített desszertbor. Évszázados technológia alkalmazásával készül, alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése, és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.
Az aszúszemeket szemenként válogatják, ezzel kezdődik a szüret. 136,6 liter azonos évjáratú musttal vagy borral, 1-2 napig áztatják, majd az aszútésztát kipréselik és a mustot hordókba töltik, hogy erjedjen. Az aszú annyi puttonyos, ahány puttony aszút áztatnak egy gönci hordóban. A jelenlegi előírás szerint a forgalomba hozatal előtt legalább 3 évig kell érlelni, ebből legalább 2 évig fahordóban.

Béres csepp

Dr. Béres József alkotta meg 1972-ben ezt a humángyógyászati készítményt, mely nyomelemeket és ásványi anyagokat speciális összetételben tartalmaz, ezáltal erősíti az immunrendszert. 1976-ban sikerült csak a szabadalmaztatása, mert sokáig a hatóságok börtönnek fenyegették, ha terjeszti a készítményt. Forgalomba 1978-ban került a gyógyhatású készítmény, 2000-ben pedig hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították.

Forrás: Wikipédia