a tenyészbikák -> tenyészértékének megbízható megállapítása a nemesítő munka sikerének záloga. A szm.-faj egyet ellő volta miatt a tenyészkiválasztás jelentősége, a —>szelekciós nyomás lehetősége a ->tenyészértékbecslés szempontjából is a hímivart állítja előtérbe. Ugrásszerűen megnőtt a tenyészbikák jelentősége a ->mesterséges termékenyítés térhódításával, a mélyhűtött sperma (—>ondó) használata pedig óriási mértékben felfokozza az apaállatok tenyészértékének gen. hasznosítási lehetőségét. A tenyészértékbecslés megbízhatósága céljából elengedhetetlen, hogy a bikák tenyész-értékére vonatkozó valamennyi mértékadó információt felhasználják. A bika tenyészértékének megítélése folyamán figyelembe kell venni a származást, a saját teljesítményt és az ->ivadékvizsgálat eredményeit. Áz ősök jelentősége a tenyészértékbecslés szempontjából csökken, mert a felmenő generációk számának növekedésével minden egyes nemzedék "súlya" fele az őt követőének, továbbá mert az ősök a jelenlegi tenyészállat-állományéhoz viszonyítva általában nagyon eltérő környezetben termeltek. Az oldalági rokonok közül az édes- és féltestvérek jelentősége igen számottevő. Az édestestvérek ->genotípusa 50% -ban tekinthető azonosnak, a féltestvéreké pedig 25%-ban. A tejtermelésre specializált típusokban a tehenek ->fenotípusos vizsgálata a tenyészértékbecslés keretében v. a bikanevelő tehenek, v. a bikaivadékok (ivadékcsoportok) értékelését jelenti. A tejelő típusú apaállatjelölt növendék bikák fenotípusos tenyészértékbecslése igen korlátozott jelentőségű, hiszen a sajátteljesítmény-vizsgálattal megállapítható hizodalmasság itt nem játszik számottevő szerepet. A hústermelésre specializált fajtákban és típusokban a hizodalmassággal és a vágóértékkel, valamint a reprodukcióval kapcsolatos értékmérő tulajdonságok számottevő hányada mindkét ivarban fenotípusosan is becsülhető. A kettős hasznosítású típusokban és fajtákban a nőivarban megállapítható tulajdonságok értékelésével párhuzamosan végzik a növendék bikák sajátteljesítmény-vizsgálatát a hústermelési tulajdonságok megítélésére. A fenotípusos tenyészértékbecslés — mint előszelekciós módszer — akkor lehet hatékony, ha a közepesen v. jól öröklődő értékmérő tulajdonságok alapján objektíven és szakszerűen elbírált tenyészállatok (elsősorban apaállatok) között szigorú szelekciót hajtanak végre. A fenotípusos tenyészértékbecslés (sajátteljesítmény-vizsgálat) az örökítőértékre vonatkozóan csupán előzetes információkkal szolgál. Ezért azokban a tulajdonságokban (tejmennyiség, tejzsír- és tejfehérje-mennyiség, termékenység stb.), amelyeknek —>örökölhetősége csekély (h2-értékük 0,3 körüli v. ennél is kisebb), ugyanakkor nagy gazd. jelentőségűek, a végleges szelekciót az ivadékvizsgálat eredménye alapján kell végrehajtani. Az ivadékvizsgálatot központosított eljárással (erre a célra létesített vizsgállóállomásokon) v. a termelőüzemekben a kor- és istállótársak összehasonlításának módszerével lehet végrehajtani.