vágóbárányok előállítására többféle lehetőség kínálkozik. Ny- és É-Európa bőséges legelőin a bárányokat 120—150 napos korig szoptatják, és a tőgy alól értékesítik a legeltetési időszak végén, ill. a pároztatási időszak megkezdése előtt. A bárányok az értékesítésig nem kapnak abrakot v. csak a nevelés legutolsó, ún. hizlalási időszakában. Ezt a módszert akkor javasolják, ha évente egyszer elletnek, a legelő bősége v. a legelő kisülése után szántóföldi tarlók legeltetésére nyílik lehetőség. Mo.-on a korán elválasztott pecsenyebárányok abrakos hizlalása terjedt el. Ez a hizlalási technológia már a választás előtt azzal kezdődik, hogy hozzászoktatják a bárányokat a később is etetendő abrakkeverékhez és a törésmentes választás céljából arra törekednek, hogy a 12—14 kg-os bárányok napi tápfogyasztása elérje a 0,4 kg-ot. A fiatal bárányokban rejlő növekedési képességet csak akkor lehet teljesen kihasználni, ha a max. táplálóanyag-felvétel feltételei rendelkezésre állnak. Á monodiétás jellegű takarmányozás terjedt el, ennek során főleg a szénaliszt tartalmaz nyersrostot. A módszer technológiai előnye, hogy a takarmányozás egyetlen formára csökkenthető, és ->önetetők révén automatizálható. Rendes körülmények között az almozott istállóban tartott állományokban az egyoldalú abraketetés nem jár káros következménnyel. A bárányok az almozások alatt jóllaknak szalmából, de a rácspadlón tartott bárányok ezúton nem tudják kielégíteni természetes rostéhségüket. Ilyenkor célszerű széna adása. A jó minőségű széna nemcsak a rostigényt elégíti ki, hanem jelentős tápértéke is van, könnyen és jól emésztődik, alig csökkenti az állatok sza.-fogyasztását. A 20—25 kg-os testtömeg elérése után az abrakadagot célszerű korlátozni, és a takarmányadag minél nagyobb hányadát tömegtakarmányból fedezni, még annak árán is, hogy a nevelési idő kitolódik. A nagy testtömegű — 30—40 kg-os — pecsenyebárányok előállításához más a nevelési és hizlalási módszer. Ebben az esetben lehetőleg március—áprilisra érdemes az elletést tervezni, így a vemhesség utolsó szakasza esik csupán a költségesebb istállózási időszakra. A bárányozás a bőséges tavaszi legeltetési idényre várható. Az anyajuhhal együtt a bárányok is kijárhatnak a legelőre. A bárányok jó legelőn 150 napos korig 150—200 g napi gyarapodást is elérhetnek és 30 kg körüli testtömegben választhatók. Ebben az esetben felesleges a választott bárányokkal költséges tápokat etetni, 0,3—0,5 kg vegyes gazd. abrakkal kiegészíthetők az alkalmi tarlókon található bőséges legelők. Ha a legeltetési alkalom megszűnne, 0,5 kg széna, 2—3 kg szilázs mellé 0,5 kg gazd. abrakot ajánlatos kiegészítésként etetni. A nagyobb testtömegű hízó bárányok takarmányadagjában 40% lehet a széna-arány anélkül, hogy az a napi gyarapodást csökkentené. A bárányok 35—40 kg-os testtömegben értékesíthetők. A nagyobb hizlalási végső testtömeg hizlalástechnológiai feltétele a hizlalás kezdetén a visszatartottabb energiaellátás, gen. feltétele pedig a nagyobb testtömegű, jobban izmolt húsfajtákkal végzett árutermelő ->keresztezés.