állattartás, ketrec, szennyeződés, víz, föld, kút, engedély, törvény, védősáv,

Online tanácsadás

Tompa Mihály

agrár szakértő

Kérdés feltevése

Kérdés:

Kérdést felvető neve: Agrár Oldal admin

Tisztelt C. !

Amennyiben lehetséges szeretném tanácsát kérni. Gazdasági
tevékenységre kialakított zártkertben az állatartásra jelenleg létezik
szabályozás, vagy nem?. Disznótartás esetében, előírás-e a disznók
pihenésére szolgáló épület valamilyen építési szabályának betartása, fertötlenítésének szükségessége, a
rovar és rágcsálóirtás, (azóta sajnos nyüzsögnek a repülő rovarok
kertünkben), a vizelet s a széklet s a trágya kezelésénél
alkalmazandók betartása. A trágya jelenleg szabadon a ketrec sarkában
van . Elfogadható-e az, hogy a ketrecben szabadon
tartott disznók bárhova piszkíthatnak, s szennyezhetik
környezetüket, s a vizeletükkel folyamatosan szennyezett földrész,
pedig csak nyolc méterre helyezkedik el az ásott kútamtól.
Az így kialakított ketrec határát alkothatja-e közvetlenül
én és a másik szomszédom kerítése, ha nem adtunk rá engedélyt?
A fentiek miatt, mivel a disznók a tartásukra biztosított
területet (kivéve a vizelésre kiszemeltet) mélyen
feltúrták, s ebből kifolyólag a kerítés stabilitása csökkent,
s a két telek között egy földlépcső alakult ki, mely miatt
eső esetén a mi földrészünket nem védi semmi, s a föld lemosódik,
mert csak ritka szövésű fámhálóval erősítette meg a kerítés
alját. A jószomszédi viszony megengedi, hogy kb. 50 méter
hosszan az én kerítésem határolja az álattartásra használt földrészeket
s annak felső részének kerítése gazdasági épületemtől kb. csak
fél méterre van. Védősáv megtartására van szabály?
Szeretném kikérni véleményét, mert a helyi állatorvos
egyszerűen csak azzal intézte el a dolgot, hogy jelenleg, azaz az EU csatlakozásunk óta nincs szabályozva
semmi, s a három disznó nem disznó, az általuk előidézett bűz nem bűz,
s a három disznó esetén termelt vizelet mennyisége, soha nem
szennyezheti meg a kutamat. A fentiek után a közjegyző tehetetlennek
érzi magát, s semmiféle intézkedést nem mer hozni.
Szeretném megtudni, hogy ezután hova fordulhatok, honnét kérhetek
szakértőt a helyzet megitéléséhez, mert a helyi állatorvost elfogultnak vélem.

Tisztelettel:
Dr. Medve László Rácalmás

Válasz:

Az Ön által felvetett problémára szomszédjogi és a birtokháborításra vonatkozó szabályok alkalmazása javasolt, melyeket a Polgári Törvénykönyv tartalmaz. Az állatorvosnak abban igaza van, hogy a különböző állategészségügyi szabályokat állattartó telepeken lehet alkalmazni, az Ön által leírt háztáji pedig nem minősül annak. Ennek ellenére a helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletben szabályozhatja a háztáji állattartást és előírhat pl. védőtávolságot. Ha ilyen rendelet nincs az Ön településén (nem kötelező ugyanis ilyet alkotni), akkor is bátran forduljon a települési önkormányzat jegyzőjéhez (és ne közjegyzőhöz), a birtokháborítási eljárás megindításával. Ha szükségesnek érzi, kérjen ellenszakértő (pl. egy másik állatorvos) kirendelését a jegyzőtől. Ha a jegyző nem hajlandó az eljárást lefolytatni, vagy indokolatlanul húzza az időt, a felettes szervénél, a regionális közigazgatási hivatalnál kérheti, hogy a jegyzőt kötelezzék az eljárás lefolytatására. Ha a jelenleg fennálló birtokháborítási magatartás már egy évnél hosszabb idő óta áll fenn, illetve ha anyagi kárigényt is szeretne érvényesíteni, akkor viszont nem a jegyző, hanem a helyi bíróság az illetékes, ezért forduljon ügyvédhez a birtokháborítási per, illetve a tulajdon háborítatlanságát védő per megindítása érdekében.

Vissza kérdések listájához

Vissza: Dr. Kisslegyi Tünde

címkék:

Kapcsolódó cikkek