Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő! Azzal a kérdéssel szeretné

(Válasz: dr. Kovács László által kiegészítve) Egy agrárcéget hiába is kérnének meg arra, hogy vásárolja meg a tulajdonukban álló földet, mivel gazdasági társaság tulajdonába termőföld nem kerülhet. Ettől még persze a jogszerűtlen használat fennáll, hiszen ahhoz, hogy a társaság művelhesse a földet, haszonbérleti (felesbérlet, részesművelési stb.) szerződést kell, hogy kössenek a tulajdonossal. Ha a társaság ettől is elzárkózik, és megegyezésre nem hajlandó, mindenképpen bírósághoz kell fordulniuk. Egyrészt birtokháborítás miatt, de mivel a birtokháborítás már egy éven túl fennáll, az önkormányzat jegyzője nem járhat el. Emellett mint tulajdonosoknak lehetőségük van a tulajdoni pert is kezdeményezniük. Annak ellenére, hogy haszonbérleti szerződéssel nem rendelkeztek, tehát bérleti díjban sem állapodhattak meg, a termőföld használatáért jogosultak térítési díjat követelni, visszamenőleg is. Ennek összegét a helyben szokásos haszonbérleti díjak figyelembevételével kell megállapítani. Érdemes még kiemelni, hogy Önöknek mint tulajdonosoknak gondoskodniuk kell a termőföld megműveléséről, tehát a termőföldet parlagon nem hagyhatják. Ha a tulajdonos szerződésben másnak vételi jogot enged (ún. opciós szerződés), a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Ilyen megállapodást az ingatlan és a vételár megjelölésével írásba kell foglalni és az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A határozatlan időre kötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik, határozott időre pedig legfeljebb öt évre köthető ki és a bejegyzésében e jog gyakorlásának végső időpontját meg kell jelölni. Vételi jog esetében tehát meghatározott ideig fennálló vételi lehetőségről van szó. A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (pl. átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.