Szellőztetés, szellőztető rendszerek

Hirdetés

LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE (IV.)

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A szellőztetőberendezések célja, hogy az elhasznált, párával és káros gázokkal telített levegőt eltávolítsák és friss levegővel cseréljék ki. Nyáron az állatok által termelt meleget is el kell távolítaniuk, télen pedig az istálló kívánatos hőmérsékletének fenntartásában játszanak fontos szerepet.
Szellőztetés, szellőztető rendszerek
3.3.1. Szellőztetés

A szellőztetőberendezések célja, hogy az elhasznált, párával és káros gázokkal telített levegőt eltávolítsák és friss levegővel cseréljék ki. Nyáron az állatok által termelt meleget is el kell távolítaniuk, télen pedig az istálló kívánatos hőmérsékletének fenntartásában játszanak fontos szerepet. Feladatuk tehát kettős:
- nyáron főként a meleg levegő eltávolítása (nagyfokú légcsere),
- télen főként a pára és a gázok eltávolítása (csekélyebb légcsere).
A nyári hűtéshez szükséges nagyobb levegőmennyiséget nyári levegőrátának (maximális levegőráta; m3/óra) nevezik. A cél olyan istálló-hőmérséklet kialakítása, ami nem különbözik lényegesen a külső hőmérséklettől. Az oxigén bevitelét, a gázok és a pára eltávolítását a megfelelően magas levegőráta biztosítja. A szükséges nyári levegőráta kiszámításakor figyelem-be veszik a lovak létszámát, hőtermelésüket és a külső hőmérséklethez viszonyított kívánatos hőmérséklet-különbséget.
Télen a párát és a káros gázokat anélkül kell eltávolítani, hogy az istálló túlságosan lehűlne. Az ehhez szükséges levegő-mennyiséget téli levegőrátának (minimális levegőráta) nevezzük.
A gazdasági haszonállatok esetében szükséges téli levegőráta kiszámításánál az ún. vízgőzmértéket alkalmazzák, amely a külső levegő relatív páratartalmán kívül főként az állatok vízgőzleadását veszi alapul. Általában a téli levegőráta kiszámítására lóistállóban alkalmasabb módszernek tűnik az ún. szén-dioxid-mértékszámítás, mert az istállólevegő szén-dioxid-tartalmát a levegőminőség megbízhatóbb indikátorának tartják. Az istállólevegő minőségét befolyásolja ugyan a légnedvesség, de még inkább a káros gázok koncentrációja, amely, mint már említettük, a szén-dioxid felszaporodásával párhuzamosan emelkedik.
A gázok és a nedvesség eltávolításával együtt eltávozik a lovak által termelt meleg nagy része is, a tiszta levegő azonban mindig fontosabb, mint a meleg istálló. A szakirodalom szerint a télen szükséges minimális levegőráta 150 - 215 m3/óra.
Szellőztető rendszerek. Jó néhány ló-istállót csak az ajtón és az ablakon keresztül szellőztetnek. Ez azonban csak nagyon eltérő külső és belső hőmérséklet esetén lehetséges, nagyobb állományokban pedig (főleg éjszaka) nem is elég. A légcsere fenntartására más megoldásra, szellőztető-berendezésre van szükség, amelynek szabályozhatónak és célszerűen el-helyezettnek kell lennie. A berendezés kapacitását több tényező határozza meg.
A szellőztető rendszereket a következőképpen osztályozzuk:
1. gravitációs szellőztetés
a) légaknás szellőztetés,
b) csatornatetőgerinc szellőztetés,
2. ventilátoros szellőztetés
a) túlnyomásos szellőztetés,
b) alulnyomásos szellőztetés,
c) kiegyenlített nyomásos szellőztetés.
1. A gravitációs szellőztetés elve a különbözőképpen felmelegített levegő súlykülönbségén alapul: a meleg levegő könnyebb, mint a hideg, ezáltal fölfelé áramlik. A levegőcserét a külső és belső hőmérséklet közötti különbség, valamint a be- és kilépőnyílás magasság-különbsége határozza meg.
A függőleges légakna (kémény) a levegő beáramlása és eltávozása közötti magasságkülönbség megnagyobbítására szolgál. A kémény a mennyezet alsó szélétől legalább 4 m (de inkább 5 m) magas legyen, és minimum 1/2 m-rel nyúljon túl a tetőgerincen. Keresztmetszete 35×35 és 100×100 cm közötti legyen.
A szellőztető légaknának hőszigeteltnek kell lennie, mert ha csökken a felszálló levegő hőmérséklete, a felhajtóerő is mérséklődik. Hogy a hőszigetelő anyag a meleg levegőből kicsapódó párától ne nedvesedjen, a kémény belső falán páraszigetelést is alkalmazni kell. Mivel a súrlódási ellenállás is gátolja a feláramlást, a légakna belső felülete lehetőleg sima legyen.
100 m2 istálló-alapterületre legalább egy akna szükséges. A kéményeket az áramlási viszonyoknak megfelelően, mindig a tető azonos oldalán kell elhelyezni.
A bejövő és kilépő levegő nyílásai keresztmetszeteinek összege meg kell, hogy egyezzen. A bejövő levegő nyílásait úgy alakítsuk ki, hogy a huzat elkerülhető legyen. A friss levegő messzire hatoljon be az istálló területére, és hengerként tolja maga előtt az elhasznált levegőt.
A kellő légcsere megteremtésére a belső és a külső levegő hőmérséklete között legalább 3-5 °C különbség szükséges. Ha nyáron melegebb van kint, mint az istállóban, a légaknában megfordul az áramlás, a túlmelegedés elkerülésére tehát az ablakokon és ajtókon keresztüli további szellőztetésre van szükség.
A csatornatetőgerinc szellőztetésnél a beáramló levegő az átmenő levegőnyílásokon keresztül lép az épületcsatornába, és a tetőgerincen lévő nyílásokon át távozik el. Ezeket az időjárás hatásai elleni védelem gyanánt zárhatóan (pl. fényvédő sapkával ellátva) kell megépíteni.
A csatornatetőgerinc szellőztetés csak akkor lehetséges, ha a mennyezet lejtése a tető lejtéséhez illeszkedik, a tetőlejtés pedig legalább 20%-os. Nyáron ez esetben is szükséges az ajtókon és ablakokon keresztüli további szellőztetés.
2. Minden lóistállót eleve a gravitációs szellőztetés valamelyik változatával ellátva kellene megépíteni. A ventilátoros szellőztetéssel különösen az e szempontból kedvezőtlen építésű épületekben javít-hatunk az istállóklímán. E szellőztetési módon belül a ventilátorok nyomásiránya szerint különböztetjük meg a szellőztető rendszereket.
a) Túlnyomásos szellőztetéskor a ventilátorok a levegőt közvetlenül egy elosztó nyílásokkal ellátott csatornán keresztül nyomják az istállóba. A keletkező túlnyomás a szellőzőnyílásokon keresztül kiszorítja az elhasznált levegőt.
Előnyei: viszonylag egyszerű berendezés, nyáron jó hűtő hatás.
Hátrányai: a gázok, szaganyagok, az istálló párája nemcsak a szabad levegőbe, hanem a mellék-, takarmánytároló és egyéb helyiségekbe, esetleg más épület-részekbe is eljutnak. Hatása kedvezőtlen szélirány esetén különösen korlátozott.
A fenti hátrányok miatt a túlnyomásos szellőztetést általában nem javasolják a lóistállókban.
b) Alulnyomásos szellőztetéskor a ventilátorok kiszívják az elhasznált levegőt, a friss levegő pedig aknákon vagy csatornákon át jut az istállóba. Az elszívóventilátorokat a külső falra vagy az elhasznált levegő aknáira (a kéményekre) szerelhetjük.
Előnyei: egyszerű berendezés, csekély beruházási és működtetési költségek, a pára télen csak a szellőztető kilépőnyílásain csapódik le.
Hátrányai: a szigeteletlen vagy nyitott ajtók, ablakok nagyfokú alulnyomás esetén negatívan befolyásolják a lég-csere irányát és esetleg huzatot okoznak.
c) Kiegyenlített nyomásos szellőztetéskor a bejövő és a távozó levegő ventilátorokon halad át. Ez a rendszer a különösen előnytelen építésű is-tállókban is jól használható.
Előnyei: az ajtók és ablakok gyakori nyitása és csukása nem zavarja rendszer működését.
Hátrányai: beszerzése és működtetése viszonylag költséges.
A ventilátorok vezérlésében különösen fontos, hogy jól alkalmazkodjunk a változó időjárási viszonyokhoz. A levegőmennyiséget a ventilátoros szellőztetés esetében a szellőztető fordulatszámának növelésével emelhetjük. A legegyszerűbb és ha helyesen végezzük, a legbiztonságosabb a kézzel való szabályozás az ún. lépcsős transzformátorok segítségével, a gyakorlatban azonban általában termosztát szabályozza a ventilátorok működését a hőmérséklet alapján. Ez nyáron előnyös, télen azonban nem, mert a lovak viszonylag alacsony hőmérsékletet igényelnek az istállóban. Így a szellőztető-berendezés nem indul be. E problémára kedvező megoldást nyújt a páratartalom vagy még inkább a levegő szén-dioxid-tartalma alapján való szabályozás.
Az istálló jó levegőjét nemcsak a kifogástalanul működő szellőztetés biztosítja, hanem az épületen belüli megfelelő légáramlás is. Egyedi boxos istállókban a megfelelő légcseréhez szükséges, hogy
- a zárt boxfalakat szellőzőnyílásokkal lássuk el,
- a boxfalak felső fele nyitott vagy rácsos legyen,
- a kapukon és ajtókon alul alakítsunk ki szellőzőrácsot, nyáron pedig helyettesítsük őket teljes egészében ráccsal.
A szellőztetésben is nagy jelentősége van az istálló fekvésének. A szabadon álló, szélnek kitett épületben a szellőztetés természetesen sokkal egyszerűbb, mint pl. a fedett lovardához vagy más épülethez csatlakozó istállóban.

Forrás: Mezőgazda Kiadó: LOVAR-DÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE c. könyv.
A könyv kapható a KÖNYVISTÁLLÓ-BAN, megrendelhető: Mezőgazda Kiadó, 1165 Bp., Koronafürt u. 44. Lev. cím: 1631 Bp., Pf. 16.
T.: 407-1020, F.: 407-1020/32
E-mail: mezomark@axelero.hu
Hirdetés








Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

infantilizmus

az egész szervezet vagy valamely részének korábbi (szó szerint: gyermekkori) fejlődési fokon... Tovább

Bajai Körzeti Földhivatal

Földhivatal földhivatal Cím: Baja Árpád tér 1. Magyarország Telefon: +36-79-322-179... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.