az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezõtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról
Tájékoztatás és figyelem felhívás!
Az itt közzétett, szám és kihirdetési idõpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegû, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történõ kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható!
--------------------------------------------------------------------------------
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: tv.) 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el:
1. §
(1) Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezésérõl szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: R.) 19. cikkében meghatározott területek fizikai blokkazonosító és települési szinten meghatározott listáját, valamint az R. 20. cikkében meghatározott fizikai blokkazonosító és települési szinten meghatározott területek listáját az irányító hatóság
a) 2007. évben legkésõbb e rendelet hatálybalépését követõ 3. napon;
b) ezt követõen minden év április 1-jéig;
a tv. 14. § (1) bekezdés cg) pontja alapján kiadott közleményben teszi közzé.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti fizikai blokk szintû területi lehatárolást a Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrõl szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer külön tematikus rétegeként kell szerepeltetni.
(3) A területhez kapcsolódó támogatások esetében a támogatási jogosultság megállapítása a fizikai blokk szinten lehatárolt területek alapján történik.
(4) Települési szintû besorolást kell alkalmazni minden olyan vidékfejlesztési támogatás esetében, amelynek igénybevétele kedvezõtlen adottságú térségként besorolt településekhez kapcsolódik.
2. §
A termelési feltételek szempontjából kedvezõtlen helyzetû homogén területek azok, amelyekre az R. 19. cikkében meghatározott mindhárom feltétel együttesen fennáll:
a) alacsony hozamú, nehezen mûvelhetõ földterületek jelenléte;
b) a mezõgazdasági teljesítmény fõ mutatói alapján, az átlagosnál jelentõsen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységébõl adódó termelési szint;
c) alacsony, illetve fogyatkozó létszámú, túlnyomórészt mezõgazdasági tevékenységbõl élõ lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát.
3. §
(1) Az R. 20. cikke szerinti területek olyan különleges hátrányokkal rendelkezõ területek, amelyeken szükség esetén bizonyos feltételek mellett a gazdálkodási tevékenységet fenn kell tartani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve Magyarországon R. 20. cikke szerinti területek azok, ahol a következõ feltételek közül legalább kettõ egyszerre fennáll:
a) a talaj fokozott savanyúsága,
b) a talaj extrém sótartalmú (szikesség),
c) extrém vízgazdálkodási körülmények,
d) extrém fizikai talajjellemzõk.
(3) A 2-3. §-ban meghatározott területek lehatárolásának részletes szempontjait, valamint azok meghatározásául szolgáló adatforrásokat a Melléklet tartalmazza.
4. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezésérõl szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet 19. és 20. cikkei;
b) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet.
Budapest, 2007. április " "
Gráf József
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet a .../2007.(...) FVM rendelethez
a) E rendelet 2. §-ában meghatározott területek olyan, a természeti termelési feltételek szempontjából homogén területek, amelyek a cikkelyben meghatározott mindhárom feltételt kielégítik:
- Alacsony hozamú, nehezen mûvelhetõ földterületek jelenléte, amelyek korlátozott lehetõségei csak rendkívül magas ráfordítással lennének javíthatók, és amelyek elsõsorban külterjes állattartásra alkalmasak. A feltétel teljesülésének ellenõrzésére a következõ mutatókat használtuk: alacsony termõértékû földek, azaz olyan területek, amelyeknek a termõértéke jelentõsen elmarad az országos átlagtól, azaz nem éri el az átlag 80%-át (erre a célra a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani Kutatóintézete által kidolgozott, 100-pontos termõérték-mutató kerül felhasználásra).
- A mezõgazdasági teljesítmény fõ mutatói alapján, az átlagosnál jelentõsen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységébõl adódó termelési szint. A második feltételnek való megfelelés ellenõrzésére a 2000. évi Általános Mezõgazdasági Összeírás (ÁMÖ) gazdaságokra vonatkozó, települési/önkormányzati szintû (NUTS-5 szint) adatait használtuk fel. A feltételt azok a területek elégítik ki, amelyeknek az összeírásban szereplõ bruttó termelési értéke, illetve az ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem érte el az országos átlag 80%-át.
- Alacsony, illetve fogyatkozó létszámú, túlnyomórészt mezõgazdasági tevékenységbõl élõ lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát. E harmadik feltétel teljesülésének ellenõrzésére a vidéki lakosság két jellemzõjét használtuk fel: a népsûrûséget (amelynek az országos átlag 50 %-a alatt kell lennie) és a mezõgazdasági foglalkoztatottság arányát, amelynek meg kell haladnia a 8,25 %-ot (az országos átlag 5,5 % a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján). Azokat a településeket/önkormányzatokat (NUTS-5 szint) tekintettük jogosultnak, ahol a két feltétel egyszerre teljesült.
Az összes fenti feltételnek megfelelõ területeket tekintettük a 19. cikkely szerinti kedvezõtlen adottságú területeknek.
b) E rendelet 3. §-a szerinti kedvezõtlen adottságú területek (KAT) különleges hátrányok által érintett területek, amelyeken szükség szerint és bizonyos körülmények esetén folytatni kell a gazdálkodást a környezet megõrzése és javítása, a vidék fenntartása és a terület turisztikai potenciáljának megõrzése céljából. Az EU Bizottságának a 20. cikk szerinti KAT kiválasztási kritériumaira vonatkozó javaslata alapján a magyar 20. cikk szerinti területek 4 különleges hátrány (agronómiai korlátozó tényezõk) alkalmazásával kerültek kiválasztásra: a talajok súlyos savanyúsága, extrém sótartalma, extrém vízgazdálkodása (elárasztás, vizenyõsség) és extrém fizikai jellemzõi. A talajok tudományos digitális adatbázisait (Agrotopo-100, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtudományi Intézete) használták fel e különlegesen hátrányos területek kijelölésére.
- a talaj fokozott savanyúsága: amennyiben a savanyúság foka (pH) meghaladja a 4,5 értéket, ez nagymértékben korlátozza a talaj termõképességét, mivel számos termény nem termeszthetõ (nem toleráns termények); a termeszthetõ termények is jelentõs terméscsökkenést szenvednek el a nemkívánatos kémiai állapot által eredményezett korlátozott talaj tápanyag felvétel miatt. Ez Magyarországon 650 000 ha területet érint.
- a talaj extrém sótartalma (szikesség): a nátrium sók túlzott szintje (0,15% fölött) a talaj felsõ rétegében hasonló hatású mint a savasság, csak sótûrõ növények termeszthetõk és csak jelentõs terméscsökkenés mellett. Magyarországon a szoloncsák és szolonyec talajok (340 000 ha) azok az ilyen típusú talajok, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak.
- extrém vízgazdálkodási körülmények: a gyenge vízáteresztõ és erõs vízvisszatartó tulajdonságú talajok jelentõs hátrányt jelentenek a növénytermesztés számára, mivel rendszeresen elöntésre kerülnek, ami a termés és a nyereségesség csökkenését eredményezi. Magyarországon 7 évbõl 4 évben fordul elõ különbözõ szintû vizenyõsség (idõleges elöntés), ami bevétel korlátozást és jelentõs (esetenként teljes) hozamcsökkenést eredményez.
- extrém fizikai talajjellemzõk: a sûrû agyag- és a könnyû homoktalajok jelentõsen korlátozzák a termények nyereségességét és hozamát, továbbá hátrányt jelentenek a föld mûvelése szempontjából is (gép és módszer kiválasztás). Magyarországon e talajokon a növénytermesztés korlátozott a természeti hátrányok miatt, emiatt ezek megfelelnek a fentiekben meghatározott kritériumoknak.
Az fenti feltétel közül legalább kettõnek megfelelõ területeket tekintettük a 20. cikkely szerinti kedvezõtlen adottságú területeknek, amely együttesen nem haladhatja meg a 1257/1999/EK rendeletben meghatározott 10 %-os országos határértéket.