veszettség


A v. vírusa (Lyssavirus) iránt - eltérő mértékben - az összes melegvérű állatfaj és az ember fogékony; nagymértékben a róka, a macska, a szm., mérsékelten a kutya, a juh, a ló; legkevésbé az ember fogékony. A v. halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladással, dühöngésig fokozódó izgatottsággal v. anélkül (csendes v.), ->bénulásokkal jár. Terjedése beteg húsevők marása útján (a nyállal ürített vírus révén) történik. Fő terjesztője a településeken a kutya, az erdőben a vörösróka. A veszett rókára jellemző a "megszelidülése", az embertől való félelmének elvesztése. A v. megelőzésében fontos a kutyák (és lehetőség szerint a macskák) rendszeres, évenkénti vakcinás védőoltása (->immunizálás).