Az üresen álló és korai vemhes anyák takarmányadagját a legeltetés idején a legelő és a tarló ált. fedezi. Amikor a fű v. a más legeltetett zöldtakarmány túlságosan zsenge, kevés szárazanyagot és nyersrostot tartalmaz, ajánlatos éjszakára tetszés szerinti fogyasztásra jó minőségű takarmány- v. búzaszalmát etetni. Télen a tetszés szerint fogyasztott szalma mellé 0,5 kg közepes minőségű szénát, 2-3 kg zölden savanyított v. 2 kg fonnyasztva savanyított ->szilázst érdemes adagolni. A ->vemhesség előrehaladtával a fokozódó étvágyat több sza. etetése révén érdemes kiaknázni. Jó minőségű széna ->ad libitum etetésével a többet ellő anyák táplálóanyag-igényét is sikerül ->ellésig fedezni, viszont olcsóbbnak és célszerűbbnek látszik 2-3 kg szilázs, 1 kg szalma mellé 0,5 kg szénát és 0,20-0,40 kg gazd. abrakot etetni. 3-4 kg jó minőségű fonnyasztott fűszilázst sz ikervemhet hordó anyák teljes táplálóanyag-szükségletét fedezheti. Az előrehaladottan vemhes v. szoptatós juhok táplálóanyag-igénye nyáron kizárólag a legelőre alapozható. Téli takarmányadagjukba zölden erjesztett fűszilázsból 2-3 kg-ot, gazd. abrakból 0,5-1,0 kg-ot kell tenni. Szívesen eszik a juhok a takarmányrépát, belőle 4-6 kg-ot is képesek elfogyasztani. Alkalmi legelők közül a repce, a káposzta és a pillangósok korlátlan legeltetése felfúvódást válthat ki. Ezért a legeltetéshez fokozatosan kell szoktatni az állatokat. Gabonatarlók, kukoricatarlók legeltetésekor a "bezabálás" megelőzése céljából célszerű a legelési időt korlátozni, ill. megelőzőleg enterotoxémia (->klosztrídiumok okozta betegségek) ellen vakcinázni (->immunizálás). A csírázásban lévő gabonatarlót járó juhokat előzőleg szalmával kell kínálni, sűrű itatásukat lehetővé kell tenni, különben könnyen tejsavmérgezés léphet fel.