a növények rendszerében a X. törzset képviselik, a gombák többsége ebbe a törzsbe tartozik. Igen változatos szervezetek, de abban azonosak, hogy valamennyi faj tenyészteste (vegetatív teste) és ->termőteste fonalas, elágazó —>hifafonalakból épül fel, amelyek ->micéliumot képeznek. Ivarosán és ivartalanul szaporodnak. A v. a természetben rendkívül elterjedtek, a talajban, elhalt növényekenben élnek, szaprofitonok, de lehetnek paraziták is. A ->baktériumok mellett nagy jelentőségűek az állati és a növényi maradványok szerves anyagainak (kitin, keratin, cellulóz, lignin) lebontásában. Számos kórokozó fajuk is van, a növények gombafertőzéses betegségeinek jelentős hányadát (több mint 80%-át) ezek okozzák. Lényegesen kisebb a számuk az állati-emberi kórokozóknak, ezek -> köztakarón, annak függelékein, ill. a szervezeten belül az ->idegrendszert és a zsigeri szerveket károsítva élnek. Súlyos gazd. károkat okozhatnak az ún. farontó gombák (->fakorhadás). A mikroszkópos nagyságrendű ->penészgombák egy része mérgező, más penészgombák ip.-lag hasznosak, ->antibiotikum-termelők, ill. ->fermentációs folyamatokat hoznak létre. Négy osztályuk van: 1. ->moszatgombák (egysejtű gombák), 2. —>tömlősgombák, 3. ->bazídiumos gombák, 4. ->konídiumos gombák