a talajrészecskék elhelyezkedésének és kapcsolatának módosítása mechanikai eszközökkel. Közvetlen célja a talajállapot megváltoztatása (pl. alkalmassá tétele a csapadék befogadására lazítással v. szántással). Közvetett célja a talaj ->termékenységének fenntartása, sőt lehető gyarapítása. Ezért a t. szorosan összefügg a —>talajjavítással és a ->-trágyázással, ill. mindkét műveletsor szoros tartozéka. A t.-nek, mint ált. bármilyen beavatkozásnak, következetesen összhangban kell maradnia a —>talajélet folyamataival. Akkor lehet eredményes, ha közülük a kedvezőket serkenti, a hátrányosakat pedig tom¬pítja v. lefékezi. Főbb mozzanatai: 1. Lazítás (—>talajlazítás). Hatására a részecskék távolodnak egymástól, a talajba levegő áramlik, a víz akadálytalanul beszivároghat. A lazult réteg vastagsága (v) és a művelési mélység (m) közötti különbség a lazultsági érték (L=v—m), ami a csapadékbefogadó képességgel egyenesen arányos. A lazítás régebben csaknem mindig a forgatáshoz kötődött, ma gyakran önálló t.-i eljárás. 2. A lazítás ellentéte a ->tömörítés; közelíti egymáshoz a talajrészeket. Mértéke a művelési mélység (m) és a tömörödött réteg vastagsága (t) különbségével egyenlő: T—m—t. A természetes talajmozgás (—>talajbeéredés) szintén v. lazulás, v. tömörödés jellegű, de emberi beavatkozás nélkül, a —>talajélet hatására jön létre. 3. Forgatás: kizárólag emberi ténykedésen alapul, a talajrétegek lazulással párosuló helycseréje; ennek során a felszín (tarlómaradvánnyal, trágyával stb. együtt) a barázdába fordul, az alsó réteg pedig a felszínre kerül anélkül, hogy a közbülső rétegek helyzete megváltoznék (->szántás). 4. A porhanyítás nem azonos a lazítással, a talajelemek kisebb részekre tördelését, aprítását jelenti. Emiatt sokszor a lazítás hatását csökkenti (pl. a fellazított talaj hengerezése néha már porosít, ezáltal tömörít). 5. A keverés abban különbözik a forgatástól, hogy nem egyes rétegek, hanem szemcsecsoportok (rögök, hantok) helyét cseréli meg. Emiatt csak a lazítás, porhanyítás után következhet. Alkalmas trágyaszerek, talajjavító anyagok bekeverésére, pl. tárcsával, talajmaróval. Minden t. egyúttal felszínalakító hatást fejt ki. A t.-sel kapcsolatos nézetek a mg. ->műszaki fejlesztése során sokat változtak. A gyomirtási céllal végzett műveletek egy része vegyszerekre hárult; a ->minimum tillage a műveletek összevonását szorgalmazta, a —>zero tillage pedig csaknem teljesen mellőzte a mechanikai művelést. Az ->ökologikus gazdálkodás jegyében a hagyományos t. kereteit korszerű tartalommal igyekeztek megtölteni. Az alapelv az volt, hogy a talajélet feltétlenül megsínyli az erőszakos beavatkozásokat. Emiatt a t.-t lehetőleg a mindenkori talajállapothoz kell szabni. így pl. helytelen a teljesen kiszáradt talajréteg felszaggatása ekével, a szikkadt rögöket porosító porhanyítás, a szerkezetromboló gyakori tipratás nagy fajlagos nyomású, súlyos gépekkel stb. A korszerű t. szemlélete hasonlít a minimum tillage-éhez (amelynek hazai megfelelője már régen ismeretes: ->Baross-féle talajművelési rendszer, ->Manninger-féle talajművelési rendszer stb.). A minimum tillage azonban korántsem a t. mellőzését jelenti, mint ahogyan a ->minimum chemical sem jelenti a vegyszerek mellőzését. A műszaki fejlesztés a t.-t sem ragadja ki a termelési tényezők halmazából, ehelyett összhangba hozza a biol., kém., technikai elemekkel, amelyeket az emberi értelem szervez és irányít. A t. ezért szükség szerint alkalmazkodik azokhoz a természeti adottságokhoz (talajnem, talajállapot, időjárás stb.), amelyek — mai ismereteink szerint — v. egyáltalán nem, v. ésszerű költséghatárokon belül nem változtathatók.