különböző nedvességtartalomnál tapasztalható fiz. állapotváltozás. Vizsgálatakor 100 g talajhoz bürettából állandó keverés mellett vizet csepegtetnek. Először a zsugorodási határt (Zsh) éri el. Ekkor a talaj nyirkos, nem képlékeny. További víz hatására a minta gyúrhatóvá válik; ez a sodrási határ (Sh). A tapadási határon (Th) a kanálhoz ragad a talaj. További nedvesítéskor, amikor a keverőkanállal fonalpróbát húzhatnak, elérték a képlékenység felső határát, a folyási határt (Fh). Az eddig elfogyott vízmennyiség a talaj kötöttségi száma (—>Arany-féle kötöttségi szám). További víz hatására a talaj szétfolyik. A konzisztenciahatárokon leolvasott vízfogyás cm3-éből következtetnek a szántóföld konzisztenciájára és ezzel a szántás idejének helyes megválasztására. A zsugorodási határ alatt a szántás rögös lesz, a zsugorodási és sodrási határ között morzsalékos, felette síkos, "májas" v. szalonnás (szárazon kőkemény) . A tapadási határnál a talaj a művelőeszközre tapad, és hátráltatja a munkát. A folyási határ fölött értelmetlen bármilyen talajmunka.