a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjába tartozó répa változata. Őse a Földközi-tenger mentén tenyésző Béta maritima L. Évezredek óta termesztik takarmánynak, főzeléknek. Nálunk is régóta honos; a századforduló egyik legfontosabb szm.-takarmányának számított. Etették úgyszólván minden gazd. állattal. A t. kétéves növény: az első évben répatestet, a másodikban ->gomolyt fejleszt, benne magot köt. Számos változatát hazánkban már csak 3—4 ezer ha-on vetik. Termőterülete nyilván azért zsugorodott össze, mivel a —>cukorrépáéhoz igen hasonló agrotechnikája meglehetősen munkaigényes. Sűrű vetés és egyelés helyett ma már koptatott (v. drazsírozott, v. örökletesen egymagvú) gomolyt vetnek, áprilisban, 45x15 cm-es kötésben, gondosan előkészített magágyba, 3 cm mélyre. Cél a 100 ezres növényállomány; amelynek termése öntözéssel jelentősen növelhető, akár 60—90 t/ha erejéig. Az októberben betakarított t.-t 1,5—2 m széles, 1,5 m magas, földdel takart prizmában tárolják. Ellenőrizni kell, hogy a prizma hőmérséklete 2—5°C között maradjon; ezt a földtakaró vastagításával lehet szabályozni.