a takarmányok táplálóanyagtartalmának és az állatok táplálóanyag-szükségletének minél pontosabb kifejezésére irányuló módszer. Célja, hogy meghatározható legyen, miszerint egy adott, gyak. termelési cél eléréséhez mennyi takarmányra van szükség egy adott minőségű takarmányból; fejezze ki, hogy az egyes takarmányok milyen mértékben helyettesítik egymást; a várható termelés becsülhető, számítható legyen, ha a takarmányfelvétel és a takarmány minősége ismert. Az első tudományos elveken alapuló t.-i módszer a Kellner-féle keményítőérték-rendszer volt. A t. tudománya az utóbbi évtizedekben igen jelentős mértékben fejlődött, ennek eredményeként ma az állatfajonkénti pontos értékelési módszerek egyre terjednek az egész világon.