A KARRÓL

Múlt

Az egyetemi szintû mezõgazdaság-tudományi oktatás a Budapesti Tudományegyetemen kezdõdött 1920-ban a mezõgazdasági szakcsoport létesítésével, amely késõbb a Budapesti József Nádor Mûszaki Egyetem Gazdaságtudományi Karán Mezõgazdasági Osztályként folytatta munkáját. Ebbõl jött létre 1945-ben a Magyar Agrártudományi Egyetem, amelynek Mezõgazdaság-tudományi Kara 1950-ben költözött Gödöllõre.
A Kar az ezt követõ fél évszázados történetében bölcsõje volt a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, késõbb pedig a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet megszületésének.
Az oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenység fejlõdése és bõvülése eredményezte, hogy a Kar megnevezése 1999-tõl Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar.

Jelen

A 2000. január 1-jével kapuit megnyitó Szent István Egyetem karai közül a Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar fontos hidat képez az új Egyetem különbözõ tudományterületet képviselõ Karai között.

* oktatás

A Mezõgazdaság- és Környezettudományi Karon jelenleg hét szak különbözõ szintû képzési programjaira lehet jelentkezni. A karon 2 intézet és 29 tanszék részvételével folyik az oktatás. A gyakorlati oktatás háttere a Gödöllõi Agrárközpont Közhasznú Társaság tanüzemei.
A nappali tagozatos alapképzés keretében a kar 5 fõiskolai (Állattenyésztõ mérnöki (B.Sc.), Kertészmérnöki (B.Sc.), Környezetmérnöki (B.Sc.), Mezõgazdasági mérnöki és Vadgazda mérnöki) és 3 egyetemi (Agrármérnöki, Környezetgazdálkodási agrármérnöki, Környezetmérnöki) szakot indít. A fõiskolai szakokon végzettek Állattenyésztõ mérnök, Agrármérnök, Kertészmérnöki, Környezetmérnök, illetve Vadgazda mérnök diplomát kapnak. Az egyetemi szakok elvégzését követõen a hallgatók Okleveles agrármérnök, Okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök, illetve Okleveles környezetmérnöki diplomát kapnak.
Az egyes szakokon a kar által felajánlott szakirányokon szerezhetnek speciális ismereteket a hallgatók. A szakirány elvégzését a diplomához mellékelt betétlap tanúsítja.

A Kertészmérnöki, Mezõgazdasági mérnöki és a Vadgazda mérnöki szakon az alapképzés levelezõ tagozaton is indul.

A kar angol nyelvû alap- és kiegészítõ költségtérítéses képzését nappali tagozaton indítja.

Másoddiplomás képzés levelezõ tagozaton Környezetmérnöki szakon indul felsõfokú oklevéllel rendelkezõ jelentkezõk számára, akik a katasztrófavédelem szervezetében dolgoznak vagy ezen a területen kívánnak munkát vállalni. A képzés Okleveles környezetmérnök diplomát nyújt katasztrófavédelmi szakirányon.

Kiegészítõ alapképzésben megfelelõ fõiskolai végzettséggel rendelkezõk vehetnek részt az Agrármérnöki, Környezetmérnöki és Környezetgazdálkodási agrármérnöki szakokon, nappali és levelezõ tagozaton.

Felsofokú szakképzés indul Mezõgazdasági menedzser asszisztensi szakon. A képzés teljesítése után fõiskolai mezõgazdasági mérnöki szakra történõ felvétel esetén 60 kreditpont kerül beszámításra a szak összkreditpontjába. A képzés két középiskolában, Székesfehérváron és Kiskõrösön folyik.

A felsõfokú szakirányú továbbképzést szakirányú diplomával rendelkezõ szakemberek részére ajánljuk. A képzés levelezõ tagozaton folyik. A képzés ideje két év. Jelenleg 11 szakirányú továbbképzési szak mûködik a Karon.

" Halászati
" Mezõgazdasági környezetgazdálkodási
" Mezõgazdasági vízgazdálkodási
" Növénygenetikai és növénynemesítési
" Növényvédelmi szakmérnöki
" Szarvasmarha-tenyésztési és tejgazdasági
" Takarmányozási és takarmánygazdálkodási
" Talajtani
" Vadgazdálkodási
" Vetõmaggazdálkodási
" Zöldség- és gyümölcs-termesztési és feldolgozási

A kar által koordinált Doktori Iskolák az alábbiak. A képzési idõtartama nappali tagozaton 3 év.
- Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola
- Biológia tudományi Doktori Iskola
- Környezettudományi Doktori Iskola
- Növénytudományi Doktori Iskola

A Kar hallgatói számára kiváló lehetõség kínálkozik külföldi részképzésben való részvételre. Évente mintegy 70 hallgató vesz részt különbözõ európai és tengeren túli egyetemek képzéseiben.

* kutatás

A Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar tanszékeinek fõbb kutatási területei:

- Szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztéssel kapcsolatos kutatások
- Sertés- és kisállattenyésztéssel kapcsolódó kutatások
- A magyar halászati ágazat fejlõdéséhez kapcsolódó kutatások
- Vadbiológiával és vadgazdálkodással kapcsolatos kutatások
- Szántóföldi növénytermesztéshez, gyepgazdálkodáshoz
   kapcsolódó kutatások
- Kertészeti technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos kutatások
- Genetikával és biotechnológiával kapcsolatos kutatások
- Talajtani, talajvédelmi és precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatások
- Növényvédelemmel kapcsolatos kutatások
- Az agrár-környezetgazdálkodás, ökológiai gazdálkodás-
   fenntarthatóság-minõség összefüggéseihez kapcsolódó kutatások

Jövõ

A Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Karának jelenlegi és jövõbeni célkitûzéseit alapvetõen a mezõgazdaság új arculatának kialakulása motiválja. Bizonyos, hogy a korszerû oktatáson és kutatáson át a termelés, a termékfeldolgozás, a gazdaság, az infrastruktúra és mindezeket körülvevõ környezet szoros és együttes fejlesztése a jövõbeni fejlõdés elõfeltétele. Az öt tényezõ közül azonban egy-egy mindig kiemelt szerepet játszhat. A jó stratégia az aktuális, de mindig objektív gazdasági törvényszerûségek érvényesülését támogató tényezõ(k) fejlesztését kívánja.

Az agrártudomány, a környezettudomány és ezek alapjait biztosító biológiai tudományok egységére épülõ igényes és diverzifikált, a tudományos és gyakorlati igényeket egyaránt kielégítõ, jól felépített szaktanácsadási rendszerben, az ismereteket nagy hatásfokkal konvertáló Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar tudja szolgálni legjobban a jövõ évezred vidéki népességét.