a sejtek életműködésének központi szabályozója, valamint a lényeges öröklődési tulajdonsá¬gok hordozója. A —>prokarióták sejtjében membránnal elhatárolt s. nincs, az ->eukarióták s.-ját kettős membránból álló, pórusos maghártya veszi körül, ezen belül van a s. alapállománya a karioplazma, ez nagy mennyiségű DNS-t (—>dezoxiribonukleinsav) tartalmaz. A nyugalmi állapotban levő s.-ban a DNS fehérjékhez kapcsolódva jól festődő, szemcsés kromatinállományt képez, az osztódó s. kromatinállományából alakulnak ki a jól festődő ->kromoszómák. A s.-ban egy v. több, fénymikroszkóppal is látható, fehérjékhez kötött RNS-t (->ribonuklein-sav) tartalmazó sejtmagvacska is található. Legtöbb sejtnek egy s.-ja van, egyes sejtek, pl. az emlősök ->vörösvérsejtjei fejlődésük végső szakaszában s.-jukat elvesztik. A s. alkotórészei nem tekinthetők állandónak, megjelenésük a sejtek életciklusától függ.