A peronoszpóra életciklusa

Habár biológiailag egy alga, a gombás kórokozókhoz hasonlóan a peronoszpóra is spórákkal terjed. Ezeket a talajról esőzéskor vagy öntözéskor felcsapódó víz, illetve a szél terjesztheti kertedben. Amint a spórák egy megfelelő gazdatestre találnak, megtapadnak azon és élősködni, illetve szaporodni kezdenek rajta. A peronoszpóra spórái számára a nyirkos, hűvös körülmények kedveznek – ezekben képesek a leggyorsabban terjedni és fertőzni.

Első fázis – A spórák megtelepedése

Az első fázisban a spórák hozzátapadnak a levelek aljához, amelyek lyukacsos szerkezetük miatt sokkal kevésbé védettek, mint a levelek felső oldala. Az alsó oldal árnyékos védelmet nyújt a spóráknak, amik így gondtalanul terjedhetnek tovább a levél többi részére, illetve más levelekre is, ha a víz vagy a szél hozzásegíti őket ehhez.

A peronoszpóra mindeközben a levél nedvein és tápanyagain élősködik, ami idővel kiszárad és elpusztult. Persze ezzel együtt rengeteg spóra is odavész, a peronoszpórának azonban van egy megoldása arra, hogy hogyan maradjon életben ilyenkor – ezt a megoldás pedig oospóráknak (vagyis petespóráknak) hívják.

Második fázis – Az oospórák

Az oopsórák megtermékenyített spórák, amelyek az elszáradt levelekkel együtt a földre hullanak, ahol „beköltöznek” a talajba, majd türelmesen várják, hogy új gazdatestre találhassanak. Ezek az oospórák akár 5 évig is képesek gazdatest nélkül életben maradni a megfelelő talajkörülmények között.

A kulcsszó a megfelelő: az oospórák nem tűrik jól a hideg időt, ezért csak melegebb éghajlaton jelentenek komolyabb problémát. Az olyan vidékeken, ahol a talaj hosszabb időre megfagy, a kertészeknek kevésbé kell tartaniuk az ily módon visszatérő peronoszpóráktól. A következő oldalon elmondom, hogyan lehet megelőzni a peronoszpóra előfordulását a kertben és hogyan védekezhetünk ellen, érdemes lapozni egyet!