Megpróbálják szigorítani az állatvédelmi szabályokat Kínában. Itt él a Föld állatvilágának 10 százaléka, ezek közül 420 veszélyeztetett fajt találhatunk. A törvényjavaslat szerint büntetnék ezeknek a fajoknak a megevését. Az eddigi törvény tiltotta a vadászatot, a megvásárlást és a fogyasztást viszont nem. A veszélyeztetett fajok köré azonban hatalmas feketepiac is kiépült, így elég nehéz a törvényt betartatni.

Négy olyan faj is van, ami könnyedén megmenekülhetne, ha nem ennék meg a kínaiak, kattints tovább és ismerd meg őket

Előfordulása: Európa északkeleti részén és Ázsia északi részén költ. Telelni délre indul, Indiába és Kínába.

Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-24 centiméter. A hím szemsávja, orcája és álla fekete, szeme vörhenyesbarna, csőre sárgás, az alsó káva vörhenyes. Háti oldala rozsdabarna, hasioldala sárga.

 kínaiak leginkább levesként fogyasztják és méregtelenítő hatásunak tartják. Nagyjából napi százezer aranyos sármányt szolgálnak fel Dél-Kína éttermeiben.

Kína középső és délnyugati vidékének erdeiben honos. Falakó majom, a hóhatárig terjedő hegyvidéki erdőségek bambusz ligeteinek lakója.

Ritka szépségű bundáját sűrű, puha szőrzet alkotja. Az arany piszeorrú majom szőre akár 18 cm hosszúra is megnő. Feje búbja és farka sötét színű, testének többi része aranyvörös színben pompázik.

A kínaiak igazi csemegének tartják az agyukat, amit jóízűen el is szoktak fogyasztani – jellemzően egyenesen a koponyából. 

A tarka varánuszfajok öt kivételével mind a kipusztulás szélére sodródtak, részben azért, mert a kínaiak afrodiziákumnak tartják a húsukat. Egy kiló tarka varánusz 200 jüanban kerül.

A kínaiak legszívesebben a tobzoskák magzattját fogyasztják, amit az asztma és a rák gyógyszerének tartanak. Egy jól megtermett szárított tobzoskáért 1000 jüant is elkérnek, ami az ország nagy részén nagyjából egy havi bér.