A település közelében Kisecsér mellett népvándorláskori sírokat tártak fel a régészek, illetve jazig-szarmata emlékek is előkerültek. Az 1900-as évek elején az akkor Mezőnagymihályhoz tartozó egyik nagybirtokot felparcellázva árusítani kezdték. A környező településekről, többek közt Mezőkövesd, Szentistván, Maklár, Poroszló, Sarud több telepes is érkezett ide, hogy 20-30 holdas parcellák megművelésével biztosítsák életkörülményeiket. A településen ekkoriban mintegy 20-30 ház épült fel.

Lakói főleg mezőgazdasági munkákból, állattartásból éltek. A környező tanyák (Liba-tanya, Zsindelyes-.tanya, Nagy-tanya. Olivér-tanya, Gólyás-tanya, Kenyérváró) lakosai Nagyecsérre jártak szórakozni és bevásárolni, valamint vásárokra árulni. A faluban kocsma és szatócsüzlet, két kovácsműhely és cipészműhely is működött egykoron. 1930-ban a település három utcából állt. Később a településen egytantermes iskolaépület (1939) és templom is épült. 

Az iskolát Tompos Friderika osztályvezető tanító nyitotta meg 1947. január 10-én. Az alsótagozattal rendelkező tanintézménybe ekkor 78 diák járt, akiknek vallási megoszlása alapján elmondható, hogy többségében katolikus (59 fő), illetve emellett még református (19 fő) vallású diákok voltak. Közülük 37-en Nagyecsérről, 12-en Kisecsérről, 11-en Nagygólyásról, 7-en Nagytanyáról, 5-en Libatanyáról, 5-en Zsindelyesről, 1 diák pedig Kisgólyás-tanyáról járt be.

A falu a 30-as évek végén élte fénykorát. A falu legnagyobb lakosságszáma elérte a 700 főt. Később a szocialista törekvések nyomán fokozatosan elvesztette lakosságát (1960-ban már csak 187-en éltek itt.) Az 1950-es évek végén a településre bevezették a villamosáram-ellátást. A település általános iskolájának felső tagozatát a hatvanas években bezárták, majd végül az egész iskolát bezárták. A falu fokozatosan elöregedett és a fiatalok elköltözése miatt, valamint a halálozás nagyfokú népességcsökkentő hatásai miatt a falu lakossága elfogyott az évek során. A következő oldalon még több érdekesség vár a magyar szellemfaluról!