szűkebb értelemben a megszületett malacok választásig történő nevelése; tágabb értelmezésben a malacokról való gondoskodás már a méhen belüli életben kezdődik, mert a kocák tartása és főleg takarmányozása nagymértékben befolyásolja a megszületendő malacok életképességét. Eredményesen csak az egészséges, megfelelő tömeggel (1,30—1,50 kg) született malacok nevelhetők fel. A felnevelés eredményességét a malacok "Hol. értékén" túl elősegíti, ha igényeiknek megfelelő, tiszta, meleg, csíraszegény környezetbe kerülnek. A malacok érzékenyek a hidegre, a malacfészek hőmérsékletét a születéskor célszerű 30-35°C-on tartani, majd a kor előrehaladtával a hőmérsékletet fokozatosan csökkenteni. A malacok hőigénye csak póthőforrással (infralámpa, elektromos melegítőlap v. padozatfűtés) oldható meg, ha a fiaztatót a kocák részére optimális 16-18C-on tartják. Az újszülött malacok min. szénhidráttartalékkal születnek, ezért a hideg környezetben, különösen ha a szopásuk is akadályozott, eléheznek. Ilyenkor a vércukorszint gyorsan csökken, az állatok kómába esnek, majd hamarosan elpusztulnak. A malacnevelésben is fontos, hogy a fiatal állatok nagy növekedési erélyét ki lehessen használni. Az élőtömegét az első héten megkétszerező, ill. egy hónap alatt 4-5-szörösére növelő malac tápanyagszükségletének döntő hányadát a kocatejből fedezi. Mivel a koca nem tud tejet raktározni, a malacok szopását nem szabad korlátozni. Különösen a születést követő órákban káros a szopások számának korlátozása, mert ilyenkor minél később jutnak a malacok a föcstejhez, annál kevésbé képesek felvenni a föcstejben található védőanyagokat (koca tejtermelése). Az életük első hetében a malacok fejl.-e töretlen, ha elegendő tejet szophatnak, ha környezetük megfelelő. Ebben a korban válik esedékessé a vaspótlás, mivel a malacok csekély (kb. 50 mg) vastartalékkal születnek, ugyanakkor a vasban szegény kocatejből az életük első 3 hetében csak kb. 20 mg vashoz jutnak. Ahogy a malacok gyarapodnak, a koca teje egyre kevésbé elégíti ki tápanyagiényüket. A tápanyagokban mutatkozó hiányt megelőzi az az állapot, amikor a koca teje már nem elegendő a malacok vízszükségletének fedezésére. Ez az 5-10. nap közötti időre tehető, amikor már gondoskodni kell a tiszta, csíraszegény, szobahőmérsékletű ivóvízről. A kocatej pótlására számos, gyárilag előállított malactáp kapható. Ezek összeállításánál figyelembe veszik, hogy a fiatal malacok emésztőenzim-garnitúrája jelentősen eltér az idősebb sertésekétől, tehát a tápszerek csak olyan anyagokból állhatnak, amelyek bontására már az adott életkorban megfelelő enzim áll rendelkezésre. Egy-egy üzemben az alkalmazott technológia, a tenyésztett fajta, ül. döntően gazdaságossági szempontok szabják meg a kocatej pótlására is alkalmas tápszerek alkalmazását, ill. malaconként felhasznált mennyiségét. Törekedni kell, hogy a 7 kg-os tömeg eléréséig a malacok takarmánya 20 — 24% fehérjét (főként tejport), 8 — 12% nyerszsírt és legfeljebb 2% rostot tartalmazzon, szükség szerint legyen ható¬anyagokkal kiegészítve. Csak 4-5 hetes kor után lehet számolni teljes értékű aktív sósav-pepszin-emésztéssel, amikor valamennyi más emésztőenzim aktivitása is kielégítő mértékű. Ilyenkor már a malacok a több rostot és növényi fehérjét tartalmazó takarmányt is meg tudják emészteni. Még a legszakszerűbb elválasztás is a szervezet megterhelésével és a bélflóra bizonyos mértékű megváltozásával jár. Ezek mértéke természetesen az elválasztás módjától és a malacok környezetétől függ (malacok elválasztása). Törekedni kell arra, hogy a választás időpontjában a környezet káros hatásai (takarmányváltoztatás, herélés, immunizálás stb.) ne terheljék az állatokat. Egy-három hetes kor körül célszerű ivartalanítani a tenyésztésre nem szánt kanmalacokat. (malacelhullási veszteség, sertéshizlalás)