az élő szervezetek nagy energiájú (makroerg) P-O v. P-N kötéseket tartalmazó vegyületei. A makroerg kötések hidrolízisét 25-58 kJ/mól szabadenergiaváltozás kíséri. Makroerg vegyületek keletkeznek a biológiai oxidációban, a makroerg vegyületekből felszabaduló energiát használja a szervezet a különböző mozgásaiban, valamint a bioszintézisekhez. Egyik legjelentősebb vegyület a pirofoszfát kötésű, a szervezet energiagazdálkodásában központi szerepet játszó adenozin-trifoszfát (ATP), amely a lebomlási folyamatokból felszabaduló energiát tárolja, és foszforilezőképességéből következően a keletkezett reakcióképes foszfátszármazékok alkalmasak arra, hogy az energiaigényes szintézisek kiindulási vegyületei legyenek. A makroerg vegyületekhez tartoznak az amidin-foszfátok, amelyeknek egyik legjelentősebb képviselője az izmokban levő, kém. energiát tároló kreatin-foszfát, ez az izomműködésben az ATP-molekula elhasználásából keletkezett adenozin-difoszfát (ADP) ATP-molekulává történő visszaalakulását segíti elő. A makroerg vegyületek keletkezésekor a foszforilcsoport átvitelével járó reakciókat különböző enzimek katalizálják.