a —>gerincesek törzsének egyik osztálya. —>Köztakarójuk képződménye a —>toll v. egyenletesen, v. sorokban rendeződve fedi a testüket. A tollazat kialakulása gyakran másodlagos ivari bélyeg, a hímeké ált. feltűnően színes, gyakoriak az ún. díszítőtollak a nőstényeké (tojóké) egyszerűbb, kevésbé feltűnó. Bőrmirigyeik hiányoznak, egyetlen zsíros váladékot termelő mirigyük a fartőmirigy. A tollal nem fedett testfelületüket gyakran pikkelyek v. szarupajzsok fedik. Mellső végtagjaik szárnyakká alakultak. Többségükben a csontok levegővel telt üregeket tartalmaznak, amelyek a tüdőből kiinduló légzsákokkal kapcsolatosak. Fejükön jellegzetes képződmény a csőr, amely az életmódtól független változatos alakú és nagysagú, ez az életmódtól függó alakulás jellemző a lábakra is. Emésztőkészülékük két jellemző szakasza a —>begy és a zúzógyomor (—>gyomor), végbelük —>kloákába torkollik. Légzőszervük a tüdő, az alsó gégefő a hangadás szerve, szívük négyüregű, testhőmérsékletük magas, 40— 45 C. Idegrendszerük fejlett, érzékszerveik közül a szemük és a fülük a legtökéletesebb, kiválasztószervük utóvese, hugyhólyagjuk nincs. Valamennyi —>tojásrakó, a tojások száma, alakja, nagysága, színe változó, ált. fajokra jellemző. Fiókáikat kevés kivétellel maguk költik ki (—>kotlás), a fiOkák v. fészekülők (csupaszok és magatehetetlenek a tojásból való kibújáskon). v. fészekhagyók (pelyhesek, önállóan képesek maguknak táplálékról gondoskodni). Mindenütt előf.-nak, a sarkoktól az Egyenlítőig, a szárazföldön, vizek mentén. Számos fajuk a telet nem tölti nálunk, költöző. Mg.-lag fontos fajaik a ->lúdalakúak, a —>tyúkalakúak és a —>galambalakúak rendjébe lantoznak.