a levegőben az állandó alkotóelemeken kívül található egyéb (gáznemű, folyékony v. szilárd), az élőlényekre káros anyagok okozzák. A szennyező anyagok jelentős része mint égéstermék kerül a levegőbe, ezért az ipar-telepek közelében, városokban ált. gyakoribb a 1. A füstgázok nitrogén-oxidokat, kén-dioxidot és széndioxidot tartalmaznak. A nitrogén-oxidokból, valamint a kén-dioxidból a levegőben levő vízpárával salétromossav, salétromsav és kénessav keletkezik (savas eső), a szén-dioxid közvetlenül nem veszélyes szennyező anyag, jelentős részét a zöld növények a fotoszintézissel felhasználják, nagyobb mértékű növekedésével csak ipar-telepek környékén kell számolni. Ha növekedésének mértéke nincs egyensúlyban a felhasználásával, ez az alsóbb légrétegek felmelegedéséhez vezethet (üvegházhatás), aminek káros következményei lehetnek. A szilárd szennyező anyagok (por, korom, pernye) mérete különböző, 0,0002 u.m-tól.0,5 mm-ig terjedhet. A lebegő szilárd részecskék kondenzációs magot képeznek, és szerepük lehet a szmog kialakulásában. A környezetvédelem egyik jelentős feladata a 1.-t megakadályozni v. a lehetőségek szerint a min.-ra csökkenteni.