krakkolás (hőbontás)


nagyobb molekulatömegű szénhidrogéneknek, alkánoknak nagy nyomáson és magas hőmérsékleten való átalakítása kisebb móltömegű és kisebb szénatomszámú szénhidrogénekké. Katalizátor jelenlétében nagy nyomáson és hőmérsékleten (2,0-4,0 MPa, 500°C) végzik. A krakkolás folyamán nagyobb részben C5-C10 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogének keletkeznek dehidrogénezés és láncszakadás következtében. Célja a kőolaj energiahordozó vegyületként kevésbé jelentős vegyületeiből fontos energiahordozó vegyületek előállítása (krakkbenzin, krakkgáz). A megfelelő oktánszámú benzin mellett a krakkolás termékeként keletkező vegyületek közül az alkének fontos szerves kém. alapanyagok.