az állati testet borító, annak a külső környezettel érintkező része. Funkciója elsősorban a védelem, jelentős a szerepe az elválasztóiban, a kiválasztásban és a hőszabályozásban. Részei: a bőr és a bőralatti kötőszövet. A bőr külső része többrétegű, különböző mértékben elszarusodott laphám, vérereket nem tartalmaz. A belső réteg az irha, erekben és idegekben gazdag, enyvképző és rugalmas rostokat tartalmazó kötőszöveti réteg. A bőr vastagsága, felépítése alkati jelleg, egyed, faj, kor, nem, továbbá testtájék szerint változó, az éghajlat, a táplálkozás is befolyásolja. Felületét különböző képletek borítják, pl. emlősállatokon a szőr (bunda, prémes állatok), madarakon a toll. Az emlősök bőrében faggyú- és verejtékmirigyek is vannak. Bőralatti kötőszövet: a bőrt az alatta levő szervekhez kapcsoló, laza szerkezetű szövet, benne a bőséges táplálkozás következtében az egyes testtájakon különböző vastagságban zsírszövet (zsírpárna) alakul ki, pl. sertésekben a szalonnaréteg. Az irharéteg artériái és vénái a felülettel párhuzamosan haladva, elősegítik a hőleadást.