a rendszeres —>vetésváltás, az ellenálló v. toleráns fajták fokozott elterjedése csökkenti a vegyszerek alkalmazásának szükségességét. A vegyszeres védekezést már a vetőmagvak csávázásával (—>nedves csávázás, ->porcsávázás) el kell kezdeni a csírafertőző üszög-gombák és a fuzárium, alternáriafajok ellen (—>csávázószerek). Ha az előrejelzés alapján szükségesnek látszik, a vetés előtt talajfertőtlenítést kell végezni a kártevők ellen (-> talaj fertőtlenítő szerek). Ősszel a csócsároló, majd tavasszal a gabonapoloska, a levéltetvek és a vetésfehérítő bogár ellen elsősorban ->szerves foszforsavészter típusú rovarölő szerekkel, —>karbamát típusú rovarölő szerekkel és újabban —>piretroid típusú rovarölő szerekkel lehet védekezni. Lisztharmat ellen a —>kéntartalmú gombaölő szerek mellett egyre nagyobb jelentőségűek a felszívódó hatású szerves vegyületek, amelyek döntően a —>heterociklikus vegyületek hatóanyagú gombaölő szerek közé tartoznak. Ez utóbbiak egyes ->ditiokarbamát hatóanyagú gombaölő szerekkél és —>kombinált hatóanyagú gombaölő szerekkel a rozsdabetegségek mellett a szártőbetegségek és kalászfuzáriózis ellen is alkalmazhatók. Megdőlés ellen a szár szilárdsága növelhető (->növekedést és érést befolyásoló szerek). (—>árpa vegyszeres gyomirtása, —>búza vegyszeres gyomirtása)