mindazok a korszerű és hagyományos épületek, amelyek a különböző termelési célból (tenyésztés, nevelés, hizlalás) tartott juhok elhelyezésére szolgálnak. A mai követelményeknek megfelelő intenzív juhtenyésztés a szakosított juh-telepeken történik; a szakosítás irányának megfelelően itt vannak a juhellető istállók, a juhhizlaló istállók, kiegészítve a juhkarámmal és a korszerű juhtartás igényeit kielégítő technológia gépeivel, berendezéseivel, valamint közművesítéssel és utakkal. A hagyományos juhtenyésztés épületei közül a legfontosabb a juhhodály (juhakol), amelyben a tenyésztés, továbbá a hizlalás történik. A nagy légterű, viszonylag egyszerű építmény, 200-600 anyajuhra méretezett (1-1,2 mV anyajuh). Mélyalmozással és nádfedéllel alkalmas a téli 8-10°C hőmérséklet fenntartására. Az épület két végére olyan nagyméretű kapukat készítenek, hogy a kitrágyázó pótkocsis vontató beférjen. A juhok oldalt nyíló ajtókon közlekednek. A hodályban mozgatható farácsokat, ún. kecceket és mozgatható etetőrácsokat helyeznek el, amelyeket elletéskor, bárányneveléskor v. hizlaláskor, ill. az anyajuhok csoportosításakor belső térelválasztásra használnak fel. A hagyományos jellegű juhászatokban a juhhodályokat úgy helyezik el, hogy a közrezárt területből udvart alakítsanak ki, ehhez beiktatnak olyan három oldalról zárt, egy oldalról szabad növendékjuh-istállót, amelyet fészerakolnak neveznek. A takarmányos helyiséget és a gondozói szobát a juhakolból választják le.