célja, hogy csak a szabatosan összegyűjtött tenyésztési és termelési adatok segítségével kiválasztott nagy értékű tenyészállatok kerüljenek továbbtenyésztésre, ami végső soron a juhállomány javítását és a termelés fokozását szolgálja. Az üzemeinkben készített kétféle törzskönyvezés közül a házi törzskönyv az üzemek által meg-megszabott adatok rendszeres felvételére szolgál, míg az állami törzskönyv vezetése egységesen szabályozott. A törzskönyvezési munka kezdete az állományfelvétel. A felvett juhokat a jobb fülükön egyedileg krotáliával megjelölik (állatok megjelölése), majd az állományfelvétel adatai a juhtenyésztési naplóba kerülnek. Állami törzskönyvbe törzskönyvi előjegyzésbe csak az egyedi megjelöléssel ellátott, teljes éves növésű gyapjúval bíró, a felvétel évében vemhes v. ellett nőivarú juhok, ill. a termelési minimumot elérő kosok vehetők. A megjelölt és állományba vett állatok tenyésztési és termelési adatait gondosan gyűjtik, így feljegyzik az anyák pároztatásának időpontját, a fedezőkos ellenőrzési számát, a bárányozás idejét, a megszületett bárányok számát, ivarát és egyedi jelölésüket, a születéskor és a 90 napos korban mért egyedi tömegüket. Nyíráskor bejegyzésre kerül a fürtmagasság (pászma), a gyapjú finomságának becsült értéke, a lenyírt gyapjú tömege, valamint az állatok nyírás utáni tömege. Valamennyi ellenőrzésbe vont juhról ellenőrzési lapot állítanak ki, ezen feltüntetik a termelési és a tenyésztési adatokat. Ezen adatok és a küllemi bírálat eredménye alapján az állatokat különböző törzskönyvi osztályokba, ill. az elit törzskönyvbe sorolják.