jód (I)


a —> halogénelemekhez, tartozó, szürkésfekete, fémfényű, kristályos elem, szobahőmérsékleten is jelentős gőznyomása van, szublimál (->szublimáció), gőze ibolyaszínű. Főként jodidion alakjában fordul elő. A növényi szervezet j.-tartalma igen kicsi, egyes tengeri algák nagyobb mennyiségben képesek felhalmozni. A magasabb rendű növényekben a nagyobb j.-adag mérgező hatású. A gerincesek számára nélkülözhetetlen (—>biogén elemek); különösen sok j.-ot tartalmaz a —>pajzsmirigy, —>hormonjának szintéziséhez j. szükséges. Alkoholos oldata, valamint szerves kötésben (jodoform) fertőtlenítő (->fertőtlenítés) hatású. Hiányában —>golyva alakul ki.