az azonos rendszámú, de különböző tömegszámú atomok; atommagjaik azonos számú protont, eltérő számú neutront tartalmaznak. Az izotópok erekben és idegekben szegény, tömött rostos kötőszövet (izompólya) veszi körül. Két típusa van: a fehérizom, ez erőteljesebben összehúzódó, de hamar kifáradó, miofibrillumokban gazdag; a vörösizom több plazmát és kevesebb miofibrillumot tartalmazó, lassúbb összehúzódásra, de kitartó munkára képes izom. Mikroszkopikus képen a különböző fénytörésű fibrillumok váltakozása figyelhető meg, ez képezi a harántcsíkolatot. Sima-izotópok: orsó alakú, egyenletes miofibrillum-elrendezésű sejtek alkotják. Lassan húzódik össze, de kitartó munkára képes. A gerincesekben sima-izotópok van a zsigeri szervekben, az érfalban, a bélcső perisztaltikus mozgását a simaizmok hozzák létre. Szívizom: harántcsíkolt izomrostokból áll, ezek egymással összefüggő hálózatot képeznek (szív).