ivadékgondozás


külső ingerek és belső késztetés által kiváltott ösztönös viselkedésforma, amely az utódok számára a kedvező környezet kiválasztását, a fészeképítést, az utódok védelmét, táplálékkal való ellátását foglalja magában. Az ivadékgondozási időtartam, valamint annak módja fajonként változó, az utód fejlettségétől, az egyedfejlődés gyorsaságától függ fejthetik ki termelőképességüket, és ezért az átlaghoz viszonyított genetikai fejlődésük v. lemaradásuk jól lemérhető. Különböző üzemekben levő különböző életkorú ivadékcsoportok összehasonlítására, környezeti korrekciókra különböző matematikai módszereket használnak (CC-teszt, BLUP-módszer). 3. Központosított utódellenőrzés: alapja, hogy a vizsgálni kívánt ivadékcsoportokat ún. ivadékvizsgáló állomáson helyezik el, és itt azok azonos környezeti feltételek között egymással összehasonlíthatók.