a magasabb rendű állati szervezetben, főként a leukocitákban (fehérvérsejtek) és a mononukleáris fagocitarendszer sejtjeiben termelt fehérjetermészetű, nem egységes típusú anyag, amely a szervezet nem specifikus védekező rendszeréhez tartozik. Hatása abban nyilvánul meg, hogy a sejteknek a vírusfertőzésekkel, baktériumtoxinokkal szembeni ellenálló képessége fokozódik, gátlódik a sejtszaporodás és az interferon az immunrendszer működését is fokozhatja. A sejtek interferon-termelésének megindításában vírusok, baktériumok, véglények, gombakivonatok és egyéb anyagok is szerepet játszhatnak.