1. radioaktív izotópoknak a szájon, a légutakon, a kültakarón át felszívódással való bejutása az élő szervezetbe. A bekerült sugárzó anyagok elbomlásukig, ill. a szervezetből való kiürülésükig a szervezet számára rendkívül nagy sugárveszélyt jelentenek, mert sugárzásukkal (ún. belső sugárzás) a külső sugárforrásoknál nagyobb mértékben károsíthatják a szöveteket, sejteket. Nagymértékű károsító hatásuk miatt célszerű a sugárzó anyagok kijutását a szervezetből siettetni; vannak olyan szervek, pl. a pajzsmirigy, a csontszövet, amelyekből az izotópok eltávolítása rendkívül nehéz. 2. Izotópokkal végzett kísérletekben a jelzett elem beépülése a szervezetbe, ezzel az anyagcserefolyamat sebessége, a bevitt anyag beépülése és kiválasztódása figyelemmel kísérhető. Jelzett atomokat alkalmaznak különböző műtrágyákban is, ezzel a felvett elem hasznosulásának mértéke, a szervezetben való felhalmozódása, a felszívás dinamizmusa a növényben követhető, ezzel a jól alkalmazott növény táplálás alapját képezi.