forgó mozgással működő berendezés, amely a munkafolyadék hidrosztatikus energiáját mechanikai munkává alakítja át. Két főegysége a szivattyú és a motor (nyelő). Az előbbi valamely külső energia segítségével a hidrosztatikus energiát állítja elő, amely a nyelőben - rendszerint forgó mozgássá alakulva - forgatónyomatékot ébreszt, és mechanikai munka végzésére alkalmas. Főbb változatai az axiális, a radiális és a forgódugattyús motor. Az axiális hidraulikus motor dugattyúinak mozgásiránya csaknem párhuzamos az őket mozgató szivattyú és nyelő dugattyúját mozgató tengellyel. A szivattyú ferde vezérlőtárcsájának segítségével alternáló mozgást végző gömbcsuklós dugattyúk mozgatta folyadék a nyelőhöz (hidromotorhoz) áramlik, amelyben a megfelelő áttétel révén forgó mozgást hoz létre, és így nyomaték nyerhető. A radiális dugattyús motor lapát- (dugattyú-) rendszere csaknem azonos kialakítású. A szivattyú keltette hidraulikus energiát alakítja át forgó mozgássá. A szelep nélküli dugattyús rendszer, amelynek dugattyúi a forgórész sugárirányú hengereiben, a centrifugális erő hatására mozognak, az érkező folyadék áramlási (sebességi és nyomási) energiáját forgó mozgássá alakítják át, amelyről nyomaték nyerhető. A forgódugattyús motorok ugyancsak szelep nélküli, a térfogat-kiszorítás elvén működő gépek, amelyek a házban excentrikus vagy bolygó mozgást végző dugattyúival a hasonló felépítésű szivattyúiból kapott folyadék mozgási energiáját fogatónyomatékká alakítják át, és ebből mechanikai munka nyerhető.