vér- és nyirokereket nem tartalmazó, szabályos alakú, szorosan egymás mellett helyeződő sejtekből álló szövet. Testfelületeket véd v. testüregeket bélel. Működése alapján lehet: érzékhám, fedőhám, mirigyhám v. retikuláris hám. Az érzékhámok ingerfelvételre differenciálódott sejtek alkotják; lehet: elsődleges v. primer érzékhám, a sejtek egyik része felveszi az ingert, a másik része az ingerületet átadja az idegrostnak, pl. a szemgolyó ideghártyájának csap- és pálcikasejtjei, valamint a szaglósejtek; másodlagos v. szekunder érzékhám, sejtjei csak ingerfelvételre képesek, az ingerületet a sejtjeit körülvevő idegvégződések juttatják tovább, pl. az ízlelőbimbók hámsejtjei, az egyensúlyozás és a hallás receptorai. Fedőhám: a szervezet külső és belső felületeit borítja, a mélyebben levő szöveteket védi a káros hatásoktól. A sejtek alakja szerint lehet: laphám, köbhám és hengerhám, elhelyezkedésük alapján lehet: egy- v. többrétegű. Mirigyhám: váladékképző sejtek építik fel, a mirigyek működő szövetét alkotja. Retikuláris hám: a hámsejtek közötti állomány felszaporodásával másodlagosan keletkezik, a magzatmirigyben és a mandulákban található hámszövet.