a levegőrezgések, a hanghullámok érzékelésére képes szerv. A ->gerincesekben az —>egyensúly-érzőszervvel szoros kapcsolatban van (fül). Három fő részből áll: a külső fül, része a fülkagyló, a porcos és csontos hallójárat; a levegő rezgéseit összegyűjtve a külső és a középső fület elhatároló dobhártyára vezeti. A középső fülben v. dobüregben vannak a hallócsontocskák, ezek a rezgéseket a dobhártyáról átteszik a középső és a belső fület elválasztó kis ovális ablakra. A dobüreget a garatüreggel a fülkürt köti össze, kiöblösödése lóban a légzacskót képezi. A belső fülben a tk.-i hallószerven, a csigán kívül helyezkedik el az egyensúlyérző szerv is. A csiga járatát kettéosztó spirális lemezen van a Corti-szerv, ennek belsejében érzékhámsejtek (->hámszövet) vannak, ezek a járatot kitöltő folyadék rezgéseit érzékelik. A keletkezett ingerületet a VIII. agyideg, az egyensúlyi és hallóideg (->agyvelő) továbbítja az agykérgi központba.