Ők csak jót akartak

A kísérletet 2013-ban indították el, mégpedig a brit székhellyel rendelkező Oxitec névre keresztelt biotechnológiai cég. A vállalat munkatársai a kelet-brazíliai Bahia államban található Jacobina kisvárost választották ki, mint a kísérlet helyszíne. Azért esett erre a településre a választás, mert minden irányban több kilométer széles száraz terüket határolja – így nem tartották lehetségesnek a szúnyogok szaporodását. Eredetileg azt a célt szolgálta volna a kísérlet, hogy visszaszorítsák a szúnyogok által terjesztett betegségeket, többek között a zikát, a csikungunya-, és a dengue-lázat. A kísérlethez az Aedes aegypti nevű szúnyogfaj módosított változatát kezdték el használni. 

Félresikerült a kísérlet

Az elképzelések szerint a szúnyogokban lévő génmutáció miatt csak és kizárólag terméketlen utódoknak kellett volna kifejlődniük, mégis tovább szaporodtak. A szúnyogok olyan hibrideket hoztak létre, amik láthatóan képesek a szaporodásra, a kutatóknak pedig fogalmuk sincs arról, hogy miként fogja ez befolyásolni a szúnyogok betegségterjesztő képességét.

Az újonnan létrejött mutánsokban a helyi mellett mexikói, illetve kubai gének is megtalálhatók. Kezdetben a helyi szúnyogpopuláció mérete jelentősen visszaesett, de 2015-re helyreállt a rend, akkorra már ismét megközelítette az eredetit az egyedszám. 

Rengeteg génmódosított egyeddel kell szembe néznünk

A brazíliai kísérlet keretein belül többszázezer, genetikailag módosított szúnyog került szabadon engedésre azért, hogy csökkentsék a vírusterjesztő állatok számát. Az utólagos ellenőrzések viszont nem úgy végződtek, ahogyan kellett volna. A helyi, természetes populációban megjelentek a mutánsok génjei, ennek pedig nem lett volna szabad megtörténnie. Egyelőre még nincs biztos információ arról, hogy ennek milyen következménye lehet, de sok jóra nem számíthatunk sajnos.