az élőlények kialakulását meghatározó, a genetikai információt hordozó öröklődési anyag, a dezoxiribonukleinsav (DNS), ill. egyes vírusokban a ribonukleinsav (RNS) szakasza. A gének helye szigorúan meghatározott, terjedelmük néhány tíztől több ezer nukleotid hosszúságú DNS-szakasz lehet. Ismételt önmegkettőződéssel valamennyi utódsejtbe változatlanul jut be, de előf.-hat, hogy különböző hatásokra egy-egy nukleotidegység változásával a gén is megváltozik, génmutáció (mutáció) jön létre. A génnek különböző pontjain bekövetkező változások hozzák létre a mutáns génváltozatokat, az ->allélokat, amelyek ált. csak egy-két nukleotidban különböznek egymástól. A gének tehát nemcsak az örökletes anyag változatlan továbbjutását, hanem új örökletes anyag kialakulását is lehetővé teszik. A géneket többféle módon csoportosítják. Gén szerepük, kölcsönhatásaik alapján lehetnek: strukturális gének, ezek a fehérjékben az aminosavsorrendet határozzák meg; a regulátor gének termékeikkel v. szerkezetükkel aktiválják v. inaktiválják a hozzájuk tartozó strukturális géneket (operon). A fenotípus meghatározásában betöltött szerepük alapján vannak főgének (oligo- v. major gének), amelyek a minőségi jellegek meghatározásában jelentősek; a minor gének ált. kis hatást kifejtő gének, rendszerint több minor gén vesz részt egy mennyiségi jelleg kialakításában. A nagyobb hatású főgének által szabályozott jelleg végső kialakulását a módosító (modifikátor) gének befolyásolják. Egymás hatását kölcsönösen kiegészítik a komplementer gének, valamint jelentős szerepük van az episztatikus géneknek és a hiposztatikus généknek is. (öröklődés, változékonyság)