a csoportba tartozó hatóanyagok zsíroldékonyak, ezért a sejtekbe aránylag könnyen behatolnak és a gombák enzimrendszerének működését akadályozzák. A levelek bőrszövetét azonban vékonyítják, ezzel növelik a növények fogékonyságát az atkafertőzéssel szemben. Méregjelzés nélküli készítmények. Az erjedést gátolják, ezért borszőlőben a szüret előtt legalább 30 nappal lehet utoljára felhasználni. A folpet a szőlőben peronoszpóra, szőlőorbánc, szürkerothadás; a szamócatermesztésben szürkepenész és fehérfoltosság; a zöldségtermesztésben bab-ragyásodás, paradicsom barnarothadása, hagyma-peronoszpóra, salátaperonoszpóra, zeller-levélfoltosodás, káposztafélék gyökérrothadása; a dísznövénytermesztésben levélfoltosság és sziromfoltosság ellen alkalmazható. Az 50%-os permetezőszerből 0,2%-os permetlevet kell készíteni. Forgalomba kerül porozószerként és szuszpenzióként is. A kaptán hatássávja gyakorlatilag megegyezik a folpetével, de kevésbé használják szőlőben, gyakrabban a gyümölcsösök védelmére. Palántadőlés ellen —>talajfertőtlenítő szerként, más hatóanyagokkal kombinálva pedig csávázószerként is alkalmazzák. A kaptafol igen aktív, de gyakran viszketegséget és bőrkiütést okoz; ezért elsősorban kombinációkban (pl. folpettel) használható fel.