elsősorban foszfort szolgáltatnak a talajon keresztül a növénynek. Régen szerves eredetű foszfortrágyákat használtak (guanó, csontliszt, halliszt, fahamu stb.), újabban főleg műtrágyákat. Egy részük vízoldékony (monokalcium-foszfát hatóanyagú, pl. a szuperfoszfát, ammónium-foszfát), más részük gyökérsavban könnyen oldódik (hatóanyaguk dikalcium-foszfát, pl. Thomas-salak); a nehezen oldódó trikalcium-foszfátok (pl. nyersfoszfát, foszforitliszt) előzőleg feltárásra szorulnak. A foszfortrágyák közül legáltalánosabb egyszerű szuperfoszfát 18— 19%, a triplefoszfát 46—48% P205-ot tartalmaz. Az utóbbiban csak 2%, az egyszerű szuperfoszfátban 35-40%aCaSO4.