jellemzője, hogy a gyulladás területére sok fibrinogénben gazdag vérplazma lép ki a vérerekből, amely ott fibrinné alvad meg (véralvadás). Gyakori a nyálkahártyák, a savóshártyák és a tüdő flbrines gyulladása. A nyálkahártyák esetén a fibrin v. csak a nyálkahártyák felületére csapódik ki (kruppos gyulladás), v. pedig a fibrin a szöveteket is áthatja, amelyek elhalnak (difteroidgyulladás).