Fehér karácsony alatt azt az időjárási helyzetet értjük, melynek során december 24-én este több magyar nagyvárosban is hóréteg mérhető. Az ünnep közeledtével már hetekkel vagy hónapokkal előre felteszik a meteorológusoknak a kérdést, hogy fehér lesz-e karácsony. A meteorológiai szolgálat kiemelte, hogy “a tudomány ugyan folyamatosan fejlődik, ennek ellenére megbízható, szakmai szempontból alátámasztott számításokkal sem lehet 7-10 napnál hosszabb időtartamra előre jelezni az időjárást”. – közölték tavaly. Nézzük, mire számíthatunk idén!
A meteorológiai statisztikák alapján a fehér karácsony egyáltalán nem általános Magyarországon. Csak a budapesti adatsorokat nézve is, átlagosan nagyjából minden harmadik karácsonykor van az ünnep legalább egyik napján mérhető hótakaró. Még rosszabb az arány, ha olyan karácsonyt keresünk, amikor az ünnep mindhárom napja havas; erre átlagosan ötévente kerül sor. Az elmúlt száz évben Budapesten mindössze 15 alkalom volt, amikor a fővárosban az ünnep mindhárom napján legalább 5 centiméteres volt a hóréteg. Budapest “leghavasabb” karácsonya 1935-ben volt, akkor ugyanis 30 centiméteres hóréteggel indult az ünnep, és a végére is mindössze 5 centimétert olvadt a hótakaró.
Csökken az esély
Már a huszadik században is érzékelhető volt, hogy a fehér karácsony valószínűsége folyamatosan csökken az északi féltekén. A meteorológusok szerint ez a tendencia nem fog megfordulni, 2100-ra még a jelenleginél is ritkább lehet a fehér karácsony a klímaváltozás miatt. Ha valaki most azt mondaná, hogy december 24-én hó fog szállingózni, vagy havas lesz a táj, az sokkal inkább vágyai kifejezése lenne, mintsem tudomány.
Az előző évek karácsonya
Ezek pedig azt mutatják, hogy a december elején mért viszonylagos hideget a hónap közepén melegedés váltja fel. Két évvel ezelőtt például egész tavaszias volt az idő karácsony táján, a déli országrészben 15 fokot is mértek. Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, fehér karácsonyhoz két tényezőnek kell egyszerre fennállnia: hideg és csapadék. Előbbit azért lehet árnyalni. Fagypont alatti hőmérséklet szükséges a körülbelül 1500 méteres vagy a feletti magasságban, ahol a csapadék képződik, és nulla fok alatt kell lennie a talajig vezető légrétegeknek is. A földfelszín esetében már tehetünk némi engedményt. Ha ugyanis ott enyhe pluszt mérünk, attól még a hó megmaradhat, ez a hóember építése szempontjából ideális “tapadó” hó, ami csikorog a lábunk alatt. Amennyiben a talajon is fagypont alatti a hőmérséklet, az úgynevezett porhóval találkozunk, amit a szél könnyen felkap, megkeserítve a közlekedést például. Ami a csapadékot illeti, Magyarországon egyébként is szárazak a telek, az előzőben pedig még az átlagnál is kevesebb hullott. A következő oldalon megtudhatod, mire számíthatunk idén karácsonykor!
