Az ezüst róka mégsem halt ki!

Negyed évszázada nem tűnt fel ilyen élőlény az egész világon, így azt hitték a szakemberek, hogy kihalt ez a faj. Szerencsére nagyot tévedtek, ugyanis a napokban megjelent egy ezüstróka egy alsageri kertben! Philip Schofield-et, a ház tulajdonosát lepte meg legjobban a látvány, szerencsére a látogatás alkalmakkor a keze ügyében volt egy fotózásra alkalmas készülék, és készített is pár szuper képet a váratlan vendégről. 

A fotók felkerültek az egyik közösségi oldalra is, ennek kapcsán riadóztatták a helyi állatvédő szervezetet, a RSPCA-t. A ritka jószág befogásában Amanda Lovett felügyelő segédkezett, annak érdekében, hogy a Nantwich közelében található Stapeley Grange Vadrezervátumba kerülhessen. 

Riadóztatták egy Facebook csoportban megjelent kép kapcsán, amiről azonnal kiderült, hogy egy ezüstróka tartózkodik a férfi kertjében. Ez egy szombati napon történt, amikor éppen az esti tűzijátékra készültek a helyiek, így tudták, hogy minél hamarabb el kell vinni a rókát egy biztonságos helyre. Az állatot egy macskahordozóban szállították áll, elmondásuk szerint meglepően nyugodt és csendes volt mindvégig. Ennek kapcsán el is nevezték Árnyéknak, miután bekerült a vadrezervátumba. 

Az RSPCA beszámolója szerint nem sok az esély arra, hogy visszatértek az ezüstrókák, ugyanis 25 éve nem láttak egyetlen egy példányt sem vadon. Valószínűbb az, hogy valaki házi kedvencként tartotta őt, és megszökött. Most azon dolgoznak, hogy megtalálják a feltételezett gazdit, hacsak ki nem dobták őt az utcára. Az állatorvosok megvizsgálták, és megállapították, hogy semmi baja nincs, azon kívül, hogy egy kissé túlsúlyos. A következő oldalon bemutatom nektek ezt a nem mindennapi állatot! 

Az ezüstróka bemutatása

Természetes élőhelye Kanadától az Aleut-szigeteken át Szibériáig terjed. Színe igen változó, de alapszíne mindig fekete. A szürke szőrök részben feketék, hegyük többé-kevésbé mélyen lefelé ezüstfehér. Nyaka és hasa mindig fekete, miként a végtagok és a mancsok felső felülete is. A végtagok oldalain gyakran ezüstös sáv vonul végig.

A farok fekete, a vége pedig tiszta fehér. Prémjének értéke függ a szőrzet sűrűségétől, finomságától és főképp az ezüstös végek elrendeződésétől: a legértékesebbek az egészen feketék, mert ezek különlegesen ritkák. Ezután olyan szőrmék következnek, amelyek egész hátán a fekete szín uralkodik, és csak a törzs ezüstszürke. A kevésbé értékesek az olyanok, melyeknél az ezüstös szálak sárgás színbe mennek át. A nyak szőrzete mindig fekete; a hátszőrzetnél sokkal hosszabb és finomabb.

A Baljajev kísérlet

D. K. Beljajev az 1950-es évek második felében egy szibériai telephelyen szelídségre szelektáltan kezdett rókákat tenyészteni, és mintegy 40 év alatt teljes sikert ért el: rókáit a kutyákhoz hasonló mértékben domesztikálta. A szelídségre szelektált rókákban felerősödtek az infantilis jegyek: a lógó fül, a felkunkorodott farok és rövid, kerek pofa. D. K. Beljajev halála óta tanítványai folytatják a kísérletet, a költségeket részben a kölykök árusításából fedezik. 

Ezüstróka napjainkban

Immáron huszonöt éve nem találkoztak igazi ezüstrókával vadon. Egészen mostanáig, a szakértők szerint viszont nincs esély arra, hogy újra vadon éljenek ezek a csodálatosan szép állatok, a most talált róka esetében is azt állapították meg, hogy valószínűleg elszökött gazdájától. 

Kép forrása: Zefram