a külföldi piacok értékítélete a mg. termelésre közvetve és közvetlenül hat. E hatásokat a közgazd. szabályozók és az exportárak közvetítik. Az utóbbi hatás relatíve kisebb, mivel csak azoknak a mg. nagyüzemeknek az esetében lehet beszélni direkt érdekeltségről, ill. hatásról, amelyek önálló exportjoggal rendelkeznek. A mg. nagyüzemek döntő többsége nem közvetlenül, hanem közvetve a külkereskedelmi v. az élelmiszerip. vállalatokon keresztül végzi exporttevékenységét és érdekelt az export fokozásában. Ez az érdekeltség felárak, szubvenciók, importkedvezmények stb. formájában ölt a leggyakrabban testet. Az exportárak ált. kevésbé hatnak közvetlenül a mg. vállalatok bevételére. Jobban érvényesül viszont a devizaár, a devizaszorzó, valamint az ezekkel szorosan összefüggő exportszubvenció-rendszer szerepe. A mg. vállalatok exportérdekeltségének javítása végett a külkereskedelmi monopólium értelmezése a 80-as évek első felében előnyösen módosult.